Almáskeresztúr
| Almáskeresztúr | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Veriga Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7932 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 85 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″ | |||
 Almáskeresztúr
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Almáskeresztúr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Almáskeresztúr község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Története[szerkesztés]
A települést említő legrégibb okirat 1296-ból maradt fenn; neve ebben Keruchur alakban szerepel. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai Hektor és Chak lemondtak a zselici Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára.
1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben megint 20 báni dénár pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346. évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, de a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának Imrének adott cserébe.
1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, amely elzálogosította Enyingi Török Ambrusnak. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt.
Az 1542. évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltság-jegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.
A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték (jelenlegi nevén csak 1902-től ismert). Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek, és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze.
1726-tól 1848-ig a gróf Batthyány család birtoka volt, majd 1849 után a Biederman és a Kammerer családoké lett.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 551 lakosából 290 magyar és 261 német, ebből 511 római katolikus és 40 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez csatolták.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református templom (1870)
- Római katolikus templom (1896)
- Johe Galéria és Festőiskola (1994-től)
- Az Elekmajorban lévő klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kasler Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Steiger Antal (független)[4]
- 1998–2002: Steiger Antal (független)[5]
- 2002–2006: Pásztó József (független)[6]
- 2006–2010: Pásztó József Sándor (független)[7]
- 2010–2013: Kuba Károly Antal (független)[8]
- 2013–2014: Veriga Lajos (független)[9]
- 2014–2019: Veriga Lajos (független)[10]
- 2019-től: Veriga Lajos (független)[1]
A településen 2013. december 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 67 | 68 | 81 | 75 | 85 | 74 | 85 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 2,6% horvátnak, 9,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 11,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 2,6%, felekezeten kívüli 15,8% (9,2% nem nyilatkozott).[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ a b Almáskeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Almáskeresztúr Helységnévtár
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Györffy György: Baranya vármegye
