Almamoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Almamoly
almamoly (Cydia pomonella) imágója
almamoly (Cydia pomonella) imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Tortricoidea
Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae)
Alcsalád: Tükrösmolyformák (Olethreutinae)
Nemzetség: Grapholitini
Nem: Cydia
Faj: C. pomonella
Tudományos név
Cydia pomonella
L., 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Almamoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Almamoly témájú kategóriát.

almamoly hernyója

Az almamoly (Cydia pomonella avagy Laspeyresia pomonella avagy Carpocapsa pomonella) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert mezőgazdasági kártevő.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg palearktikus faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon hegy vidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Imágója sötétszürke; az elülső pár szárny csúcsához közel bronzos-aranyos, illetve fekete rajzolattal. Szárnyának fesztávolsága 14–22 mm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az almamolynak a Kárpát-medencében évente két nemzedéke kel ki. Nagyon kedvező években egy harmadik, gyengébb nemzedéke is lehet. A fejlett hernyók telelnek át, majd májusban indul az első rajzás – a korábban megfigyelhető lepkék a kedvezőbb hőmérsékletű helyeken (raktárakban, házakban) áttelelt hernyók utódai. Az első rajzás július elejéig tart és a második július–augusztusra esik – ez utóbbitól alig választható el az esetleges harmadik rajzás. Az, hogy nemzedékei gyakran összefolynak, megnehezíti a megelőző védekezést.

Az almamoly a gyümölcsfák termésében élő, mérsékelten polifág faj. Eredeti hazai gazdanövényei a középhegységi erdők vad gyümölcsfajai lehettek:

Ma leginkábbott az almaféléket károsítja; fő tápnövényei:

alárendelten egyéb gyümölcsfák is:

Picike, víztiszta petéit egyenként rakja a fiatal termésre (a termésre tudtommal nem rak petét, mert a képződő viasz toxikus rá nézve), vagy alkalmilag a mellette lévő levélre vagy zsenge hajtásra. A kikelő hernyó mélyen berág a gyümölcsbe, amin kisebb be- és nagyobb kifurakodó nyílások láthatók; ez az úgynevezett „férges”, avagy „kukacos” gyümölcs. A gyümölcs húsán csak átrágja magát, és a magvakat eszi, mert csak azokban van a fejlődéséhez szükséges mennyiségű nitrogén. Mivel egy-egy gyümölcsben nincs számára elegendő mag, amíg kifejlődik, többet is megférgesít.

Mintegy négy hét alatt fejlődik ki, ekkor hosszú fonállal a földre ereszkedik, vagy egyszerűen lehull az almával együtt. Rendszerint a faderék valamely repedésében, moha vagy zuzmó alatt, esetleg a szúbogarak elhagyott lyukaiban kis fehér, sűrű gubót sző, és ebben bábozódik. A lepke mintegy 8–10 nap múlva kel ki.

Az utóbbi években az alma legjelentősebb kártevője.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]