Allantoin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Allantoin
Allantoin.svg
IUPAC-név (2,5-Dioxo-4-imidazolidinyl) urea
Más nevek 5-ureido-hidantoin
Kémiai azonosítók
CAS-szám EINECS =&c=1&v= 97-59-6 EINECS =
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H6N4O3
Moláris tömeg 158,1164 g/mol
Megjelenés fehér kristályos por
Sűrűség 1,45 g/cm3
Oldhatóság (vízben) 0,5% (25 °C)
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az allantoin (INN: allantoin) egy heterociklusos szerves vegyület, összegképlete C4H6N4O3. Az allantoint először 1800-ban izolálták marhamagzatléből és borjúvizeletből, majd 1838-ban mesterségesen is előállította Liebig és Wöhler. A fehérjeanyagcsere egyik terméke, a purinvázas vegyületek biológiai lebomlásának végterméke. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával vagy karbamid és diklór-ecetsav együttes melegítésével állítható elő. Színtelen hasábokban kristályosodik, vízben (0,5%) és borszeszben (0,2%) oldható; kémhatása közömbös. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Allantoinum néven hivatalos. Amfoter tulajdonságú: savakkal sókat, míg lúgokkal allantoinátokat képez.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az allantoin megtalálható a fekete nadálytő kivonataiban. A szintetikus és természetazonos allantoin használata biztonságos, számos kozmetikumban használják, mivel sebhegesítő hatású, az új sejtek képzését elősegíti, a bőrt simává teszi. Fogkrémek, szájvizek, samponok, borotválkozási szerek és ajakírek alkotórésze is. Kutatások szerint az allantoin csökkenti az öregség külső jeleit. [1]

Jótékony hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nedvesítő és keratolitikus hatás
  • növeli az extracelluláris mátrix víztartalmát.
  • gyorsítja az elhalt bőr külső rétegeinek lehámlását.
  • simítja a bőrt
  • elősegíti a sejtosztódást és a sebgyógyulást.
  • gyulladásgátló, bőrvédő hatása van.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Thornfeldt, C (2005. July). „Cosmeceuticals containing herbs: fact, fiction, and future”. Dermatologic Surgery 31 (7 Pt 2), 873–80. o. PMID 16029681. Hozzáférés ideje: 2007. december 21.  

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hajdú I.: Kozmetikai kézikönyv; Műszaki Könyvkiadó
  • Römpp Vegyészeti Lexikon A-E, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963-10-3269-8
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 544. o. ISBN 9630566125