Aliz hesseni nagyhercegné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aliz királyi hercegnő
Princess Alice in court dress cropped.jpg
Aliz, Hessen nagyhercegnéje
Született 1843. április 25.
London; Anglia
Elhunyt 1878. december 14. (35 évesen)
Darmstadt; Németország
Házastársa IV. Lajos hesseni nagyherceg
Gyermekei Viktória hessen–darmstadti hercegnő
Jelizaveta Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegné
Irén hessen–darmstadti hercegnő
Ernő Lajos hesseni nagyherceg
Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné
Szülei Viktória brit királynő
Albert szász–coburg–gothai herceg

Aliz hesseni nagyhercegné, született Aliz brit királyi hercegnő (angolul: Princess Alice of the United Kingdom, németül: Großherzogin Alice von Hessen und bei Rhein, teljes nevén Alice Maud Mary; London, 1843. április 25.Darmstadt, 1878. december 14.) brit királyi hercegnő, házassága révén Hessen nagyhercegnéje.

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Princess Alice Arms.svg

Aliz királyi hercegnő 1843. áprilisában jött világra a Buckingham-palotában Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg harmadik gyermekeként, illetve második leányaként. Első keresztnevét a brit miniszterelnök, Lord Melbourne tiszteletére kapta, mivel a politikus egyszer úgy nyilatkozott, az Aliz a kedvenc női neve.[1] 1843. június 3-án keresztelte meg a királyi palota magánkápolnájában William Howley, Canterbury érseke.

A hercegnő és számos testvére az Osborne-házban töltötte a gyermekkorát Wight szigetén. Neveltetését édesapja és a herceg közeli barátja, Christian Friedrich von Stockmar báró irányította és felügyelte. Őt és nővéreit elsősorban gyakorlatiasságra és a házvezetés praktikáira tanították meg, a királynő és édesapjuk puritán, egyszerű elveinek megfelelően. 1854-ben a krími háború alatt a hercegnő édesanyja társaságában londoni kórházakat látogatott meg, segítve a sebesült katonákat.

Gyermekként a hercegnő különösen meghitt és erős kapcsolatot ápolt bátyjával, Eduárd walesi herceggel. Szintén nagyon közel állt nénjéhez, Viktória hercegnőhöz, akitől csak nehezen tudott megválni, mikor a hercegnő feleségül ment Frigyes német trónörököshöz. Édesapjához is bensőséges viszony fűzte; Aliz hercegnő ápolta haldokló édesapját. Albert herceg 1861. december 14-én bekövetkezett halála után a hercegnő édesanyja legfőbb támasza és nem hivatalos „titkárnője” lett, a mély gyászba borult királynő és kormánya között sokáig Aliz hercegnő működött összekötőként.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyi hercegnő kezét 1862 elején kérte meg Lajos hessen–darmstadti herceg, az uralkodó hesseni nagyherceg unokaöccse. A pár esküvőjét 1862. július 1-jén tartották a hercegnő gyermekkorának színhelyén. A házaspár a hesseni állam fővárosában, Darmstadtban telepedett le, itt rendezték be állandó otthonukat. Magánéletük nem zajlott a nyilvánosság előtt, a család elvonultan élt a szerény hesseni udvarban. A házaspár viszonya változóan alakult, több évnyi házasság után a felek eltávolodtak egymástól nagyon is eltérő gondolkodásmódjuk és életvitelük miatt. A herceg kedvelte a katonaságot, az egyszerű élvezeteket; ezzel pedig a híres brit puritánságot hirdető, ugyanakkor kulturált és mélyen vallásos Aliz hercegnő nem tudott kibékülni. Kapcsolatukból hét gyermek származott:

Aliz hesseni nagyhercegné családja körében (1876)
  • Viktória hercegnő (1863–1950), házassága révén Battenberg hercegnéje és Milford Haven őrgrófnéja
  • Erzsébet hercegnő (1864–1918), házassága révén orosz nagyhercegné, 1918-ban kivégezték a bolsevikok
  • Irén hercegnő (1866–1953), házassága révén porosz királyi és német császári hercegné
  • Ernő Lajos herceg (1868–1937), később Hessen nagyhercege
  • Frigyes Vilmos herceg (1870–1873), kisgyermekként elhalálozott
  • Alix hercegnő (1872–1918), házassága révén Oroszország cárnéja
  • Mária Viktória hercegnő (1874–1878), kisgyermekként elhalálozott.

Csak később, a házasság megkötése és első gyermeke világrajövetele után derült ki, hogy Aliz hercegnő hordozója a vérzékenységet okozó génnek. A gén Viktória brit királynő anyai felmenőitől származott; a királynő tudtán kívül több gyermekére is átörökítette azt. Aliz hercegnő két fia közül csak az egyiken, Frigyes Vilmoson alakult ki a betegség. A kis herceg halálát a vérzékenység okozta; mikor Frigyes Vilmos kizuhant egy ablakon és hemofíliája következtében belehalt sérüléseibe. Leányai közül ketten biztosan – Irén és Alix hercegnők – hordozták és adták tovább a gént; míg Erzsébet hercegnőnek nem születtek gyermekei, így nem tudni, örökölte-e a betegséget okozó gént.

Hesseni nagyhercegnéként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1877. június 13-án meghalt III. Lajos hesseni nagyherceg. Örökébe Aliz hercegnő férje lépett IV. Lajos néven, ily módon Alizból hesseni nagyhercegné lett. A nagyhercegség nem tartozott a jelentős európai államok közé; az uralkodói udvarban is szerény körülmények uralkodtak. Aliz nagyhercegné számos jótékonysági szervezetet alapított új hazájában, szívén viselte a betegek és a szegények ügyét. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háború során az ő javaslatára és adományai segítségével szereltek fel egy vonatot, amellyel ápolók és orvosok tudtak utazni a fronton megsebesült katonákhoz. Később a nagyhercegné ennek alapján hozta létre az Alice-Frauenverein nevű szervezetet, mely orvosi vonatok felszerelésével, ellátásával és üzemeltetésével foglalkozott. Ugyancsak a nagyhercegné járult hozzá jelentős összeggel a fővárosi kórház megalapításához; az utókor hálából az ő tiszteletére nevezte el az intézményt. A nagyhercegné leányait is igyekezett bevonni jószolgálati tevékenységeibe; és abban a szellemben nevelte őket, hogy mindig támogassák a rászorulókat.

1878. novemberében Darmstadtban is kitört a torokgyík járványa. A kórt az egész nagyhercegi család – a külföldi rokonlátogatáson tartózkodó Erzsébet hercegnő kivételével – megkapta. Aliz nagyhercegné személyesen ápolta gyermekeit; legkisebb leányát viszont nem tudta megmenteni. Az alig négy esztendős Mária hercegnő november 16-án meghalt a betegségben. A súlyos csapás miatt meggyengült nagyhercegné is megkapta a kórt; december 14-én, két hónappal leánya után, édesapja halálának évfordulóján távozott el az élők sorából. Négy nappal később helyezték örök nyugalomra a hesseni nagyhercegi család Rosenhöhe mauzóleumában. A nagyhercegség területén több emlékművet is szenteltek neki; 1882-ben a fővárosban kórházat építettek emlékére. Férje később feleségül vette szeretőjét, egy orosz diplomata feleségét.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Packard, Jerold M.: Victoria's Daughters; 26. oldal
  • Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X; 106–119. oldal
  • Eckhart, G. Franz: Das Haus Hessen; Stuttgart, 2005, ISBN 3-17-018919-0
  • Diegelmann, Karin és Obermüller, Barbara: Deine adeligen Frauen; Darmstadt, 2001
  • G. Noel: Princess Alice; London, 1974
  • D. Bennett: Queen Victoria’s Children; London, 1980
  • N. Epton: Victoria and her daughters; London, 1971

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aliz hesseni nagyhercegné témájú médiaállományokat.