Alice Herz-Sommer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alice Herz-Sommer
SzületettAlice Herz
1903. november 26.[1][2][3][4][5]
Prága[6][5][7]
Elhunyt2014. február 23. (110 évesen)[8][1][2][3][4]
London
Állampolgársága
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
KitüntetéseiArtis Bohemiae Amicis Medal (2010. november 28.)
Halál okabetegség

A Wikimédia Commons tartalmaz Alice Herz-Sommer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alice Herz-Sommer más néven Alice Sommer, (Prága, 1903. november 26.London, 2014. február 23.[9][10]) csehországi zsidó származású zongoraművész, zenetanár, a theresienstadti koncentrációs tábor túlélője. Herz-Sommer 1986-tól Londonban élt, őt tartották a világ legidősebb holokauszttúlélőjének.[11]

Háttér[szerkesztés]

Alice Herz az akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Prágában született, ikertestvérével, Marianával együtt. Szülei Friedrich és Sofie Herz, apja kereskedő, anyja rendkívül művelt volt és a legismertebb írók körében mozgott. Herz-Sommer nővére, Irma tanította meg zongorázni, amit szorgalmasan tanult. Vaclav Stepannál tanult és a Prágai Német Konzervatóriumban. Koncertezni kezdett és neve ismertté vált, még mielőtt a németek elfoglalták volna a várost.

1931-ben ment hozzá Leopold Sommer üzletemberhez és amatőr zenészhez. A házaspárnak egy fia volt, a csellista Raphael, aki 2001-ben halt meg.[12] Csehszlovákia megszállását követően legtöbb családtagja és barátja Románián keresztül Palesztinába vándorolt ki, köztük volt Max Brod és sógora, Felix Weltsch is, de Herz-Sommer Prágában maradt, hogy beteg édesanyjáról gondoskodjon, akit elsőként küldtek a theresienstadti koncentrációs táborba.

1943 júliusában férjével és hatéves kisfiukkal, Raphaellel együtt a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták. A táborban több mint 100 koncertet adott több muzsikustársával. Leopold Sommert később Auschwitzba szállították. Noha a tábort túlélte, a dachaui koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Theresienstadt 1945-ös szovjet felszabadítása után Herz-Sommer és Raphael visszatértek Prágába és 1949 márciusában kivándoroltak Izraelbe, hogy csatlakozzanak a családhoz. Jeruzsálemben élt és dolgozott zenetanárként, míg 1986-ban ki nem vándorolt Londonba. Raphael Sommer, egyetlen fia kitűnő csellista és karmester volt. 2001-ben halt meg, özvegyét és két fiát hagyva maga után.

A száztíz éves Alice családjához közel élt Londonban, közeli barátai, unokája, Ariel Sommer és nevelt lánya, Genevieve Sommer szinte naponta látogatták.

Irodalom[szerkesztés]

2012-ben a Random House kiadónál jelent meg Caroline Stoessinger könyve A Century of Wisdom: Lessons From the Life of Alice Herz-Sommer the World’s Oldest Living Holocast Survivor (Egy évszázadnyi bölcsesség: Alice Herz-Sommer, a világ legidősebb holokauszttúlélője életének tanulságai) címmel,[13] a volt cseh elnök Václav Havel előszavával, illetve Elie Wiesel, Pat Conroy és Gloria Steinem ajánlásával. Ichák Perlman adta át Stoessingernek a Norman Mailer-díjat a Century of Wisdomért a National Arts Clubban 2012 áprilisában. A Jewish Week könyvkritikusa szerint "Stoessinger, a zongorista és zenei rendező jól megragadja Herz-Sommer morális erejét, humorérzékét, szerénységét, függetlenségét, az emberek iránti kíváncsiságát és áradó szeretetét." A Century of Wisdomot 26 országban adják ki.[14][15][16]

Christopher Nupen írta, rendezte és készítette az Everything Is A Present (Minden ajándék) című filmet, amelyet a BBC4 tévécsatorna sugárzott. Herz-Sommer szerepelt ezenkívül a A Garden of Eden in Hell (Édenkert a pokolban) című könyvben is, amelyet először Németországban jelentettek meg 2005-ben (angolul is megjelent Alice’s Piano (Alice zongorája) címmel).[17] Ez az egyetlen hivatalos életrajz, amely Alice közreműködésével és jóváhagyásával készült.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. https://vademecum.nacr.cz/vademecum/permalink?xid=a817b221-de71-417e-9993-c7ee3e379123&scan=7a14da9970db6d2dad55ca7a9481b5c2, 2021. október 2., 277
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  9. Meghalt a legidősebb holokauszt-túlélő
  10. Family: Alice Herz-Sommer, Believed World's Oldest Holocaust Survivor, Dies at Age 110 Archiválva 2014. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  11. “The Lady In Number 6” (by Tom Gross, November 12, 2010)
  12. Guardian obituary for Raphael Sommer, "Cellist whose musical flair survived a concentration camp", by Louise Greenberg, The Guardian, Wednesday, 28 November 2001
  13. Könyv jelent meg a legidősebb holokauszttúlélőről
  14. Stoessinger, Caroline, A century of wisdom: Lessons From the Life of Alice Herz-Sommer, the World’s Oldest Living Holocast Survivor, New York, Spiegel & Grau/Random House, 2012.
  15. Caroline Stoessinger, "Never Too Old: Words of Wisdom from Alice Herz-Sommer, The World's Oldest Living Holocaust Survivor", Huffington Post, April 19, 2012
  16. Caroline Stoessinger, "If Only Dad Had Read This", Huffington Post, June 16, 2012.
  17. Muller, Melissa and Piechocki , Reinhard (2007) A Garden of Eden in Hell: The Life of Alice Herz-Sommer]. Macmillan; illustrated edition ISBN 978-0-230-52802-4
  18. Muller, Melissa and Piechocki , Reinhard (2007) A Garden of Eden in Hell: The Life of Alice Herz-Sommer]. Macmillan; illustrated edition ISBN 978-0-230-52802-4

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Műsorok és film[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alice Herz-Sommer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.