Magyar Evangéliumi Szövetség
A Magyar Evangéliumi Szövetség a legkorábban megalapított keresztény egységtörekvés szervezet Magyarországon. A magyar Aliansz létrehozására 1936-ban került sor Budapesten a Magyarországi Metodista Egyház akkori központjában (VI. ker. Felsőerdősor u. 5.). A szövetség tagjai elsősorban az evangéliumi hitvalló egyházak és közösségek soraiból kerültek ki, akik azonosulni tudtak a reformáció sarkalatos igazságaival, nevezetesen: a Szentírás isteni ihletettségéről és tekintélyéről, az emberi természet romlottságáról, a Krisztusban történt megváltásáról, az egyedül hit által való megigazulásról szóló alapigazságaival.[1]
1920-as évek[szerkesztés]
A budapesti Aliansz imahéten már 1921-ben együtt imádkoztak a baptisták, a reformátusok, az evangélikusok és metodisták. A tudósítás Magyarország első igazán „allianz-szellemben” folyó imahetének nevezte a sorozatot, amelynek első napján a német baptisták imaházában Podmaniczky Pál evangélikus lelkész és Funk Márton metodista szuperintendens szolgáltak.[2] 1921-ben az említett egyházak már negyedéves rendszerességgel Aliansz összejöveteleket is tartottak.[3] Az egyházak közeledésének különleges pillanatát rögzítette az 1922. januári Aliansz találkozóról szóló híradás: ekkor a metodista egyházközpont (VI. ker. Felsőerdősor u. 5.) „Aliansz úrvacsorának” adott otthont, amelyen meglepő módon a két nagy protestáns egyház és a két kisebb felekezet mellett katolikusok is jelen voltak.[4]
Megalakulása[szerkesztés]
1936-ig egy bizottság irányította a szövetség munkáját. A Magyar Evangéliumi Szövetség 1936. május 18-án alapszabály elfogadásával egyesületként alakult meg hivatalosan. Vezetői a következő személyek voltak:[5]
Tiszteletbeli elnökök[szerkesztés]
- Dr. Bernát István
- Dr. Raffay Sándor
- Dr. Ravasz László
- Dr. Tasnádi Nagy András
Elnök[szerkesztés]
- Dr. Bencs Zoltán
Ügyvezető alelnök[szerkesztés]
- Dr. Csia Sándor
Alelnökök[szerkesztés]
- Csia Lajos
- Némethy Károly
- Tebbe Albert
- Tessényi-Jakob János
- Udvarnoki András
- Id. Victor János
Főtitkár[szerkesztés]
- Dr. Somogy Imre
1940-es évek[szerkesztés]
A fővárosban például 1941-ben is együtt tartottak „Egyetemes Imahetet” a baptisták (Kuhn János, Somogyi Imre), az evangélikusok (Dannhauser László, Sréter Ferenc, Mohr Henrik), a metodisták (Tessényi János), a reformátusok (Domján János, N. Nagy Lajos, Victor János, Szabó Imre, Csia Lajos), a Keresztyén Testvérgyülekezet (Kiss Ferenc) és az Üdvhadsereg (Tebbe Albert).[6] Ugyanebben az évben a szegedi imahéten a reformátusok, az evangélikusok, a baptisták és a metodisták imádkoztak együtt.[7]
Az év első heteiben tartott Aliansz Imahetek alkalmain az ország különböző városaiban az egyes gyülekezetek tulajdonképpen megelőzték egyházuk hivatalos közeledését. Az egyházvezetői szintű hivatalos összefogás csak 1943-tól kezdett kibontakozni: református és evangélikus vonalon az Egyetemes Egyháztanács Magyarországi Bizottságának 1943-as megalakításával, kisegyházi vonatkozásban pedig a Szabadegyházak Szövetségének 1943-as előzményeivel. A két szervezet tagegyházainak közeledésére azonban még később, csak a világháború után került sor.
Források[szerkesztés]
- ↑ Dr. Mészáros Kálmán, Aliansz Hírlevél, 2008. december
- ↑ Békeharang. 1923/24.
- ↑ Jegyzőkönyv a Püspöki Methodista Egyház Magyarországi Missziójának első üléséről. 1921. 40. old.
- ↑ Jegyzőkönyv a Püspöki Methodista Egyház Magyarországi Missziójának második üléséről. 1922. 27. old.
- ↑ Békeharang 1936. június
- ↑ Az Egyetemes Imahét budapesti 1941. évi felekezetközi összejöveteleinek sorrendje. Nyomtatvány. Magyarországi Metodista Egyház Levéltára.
- ↑ Hívogatás c. szegedi nyomtatvány. Dátum nélkül.