Alföldi anoa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alföldi anoa
Lowland anoa.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Nem: Bubalus
Faj: B. depressicornis
Tudományos név
Bubalus depressicornis
(H. Smith, 1827)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alföldi anoa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi anoa témájú kategóriát.

Anoa 3.jpg

Az alföldi anoa (Bubalus depressicornis) a szarvasmarha rokonfajainak egyike.

Közeli rokona a hegyi anoa (Bubalus quarlesi). A két faj egymáshoz viszonyított rendszertani helye nem teljesen tisztázott, egyes kutatók szerint azonos faj két alfaja csupán, mások szerint két külön faj.

Az anoák közeli rokonságába tartozik továbbá a vízibivaly, amelyik az ázsiai kontinensen él. Az anoák leginkább a vízibivaly törpe változatainak tűnnek. Feltehetőleg azért törpültek le, mert egy szigeten élnek, amelyik ugyan elég nagy, de még így is csak korlátozott számú egyedet tud eltartani.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indonéziához tartozó Celebesz szigetén honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lényegesen kisebb, mint közeli rokona a vízibivaly. A tulkok legkisebb testű faja. Testhossza 160-170 centiméter, marmagassága 70-106 centiméter,testtömege 150 kilogramm a teheneknél és 300 kilogramm a bikáknál. Lapos szarva 20-40 centiméter hosszúra nő meg. Szőrzete fekete és ritkás, fehér "harisnyája" van. A arcán és torkán is előfordulhatnak fehér foltok. A fiatal egyedek gyapjas szőrűek és barnás színezetűek.

Közeli rokonától a hegyi anoától való legfőbb megkülönböztető bélyegei a hosszabb farka, a fehér harisnya és a hosszabb szarvak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi tuloktól eltérően alapvetően magányos életmódú faj. Érintetlen esőerdőkben és mocsaras vidékeken fordul elő elsősorban, az embert lehetőség szerint kerüli. Táplálék után többnyire a hajnali vagy szürkületi órákban kutat, nappal a sűrű bozótos területeken rejtőzködik. Többnyire faleveleket és kisebb mennyiségben fűféléket fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

275-315 napnyi vemhesség után a nőstény többnyire egyetlen borjat hoz a világra. A fiatal állatok a felnőttekkel ellentétben sűrű, világosbarna bundát viselnek. A fiatal borjú hat-nyolc hónap múltán tér át a szilárd táplálékra és két-három éves korára válik ivaréretté. A faj várható élettartama 20 év körül van.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alföldi anoák a Prágai Állatkertben

Száma rohamosan csökken, elsősorban azért, mert a szigeten belül is szigetszerű az előfordulásuk, a kisebb populációk között a kapcsolat megszűnt. Több helyen is kihalt, vagy éppen a kihalás szélére került. A pusztulás mértéke az elmúlt 20 évben felgyorsult, elérte a 20%-ot! Elsősorban a vadászat veszélyezteti, de legalább ekkora probléma az élőhelyének csökkenése, feldarabolódása. Az utóbbit sokszor a külszíni fejtésű aranybányák létrehozása idézi elő, amely során hatalmas területeket döntenek romba. A Természetvédelmi Világszövetség szerint a faj összegyedszáma 2500 és 3000 egyed között lehet. Természetvédelmi besorolása "veszélyeztetett".

Az anoák az állatkertekben is ritkaságnak számítanak, az alföldi fajból Európában körülbelül 70, Észak-Amerikában mintegy 50 egyed él, míg a hegyi anoából a világ állatkertjeiben sem található meg 10-nél több. Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható a ritka faj. Bár Európában régóta tartanak anoákat, a fajmegmentési program vezetői mégsem elégedettek a jelenlegi helyzettel. Jobb szaporítási eredményeket és nagyobb létszámú állatkerti populációt várnak. Tartását megnehezíti, hogy nem csapatállat, gyakran még a párok tagjait is külön kell egymástól választani. Kis termete ellenére veszélyes állatnak számít, akár egy embert is súlyosan megsebesíthet kicsi, de hegyes szarvaival. Bár nem túl agresszív, időnként kiismerhetetlenül viselkedik, akár különösebb ok nélkül is támadhat.

Szegedre 2009-ben érkezett az első anoa, Lili, a Párizsi Állatkert-ből, majd 2010-ben Poplacsek követte, Olmützből (Csehországból). A nemzetközi fajmegmentési programnak eleget téve 2011. május 6-án megszületett az első utód, mely a Peri (indonéz nyelven tündért jelent) nevet kapta. [1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

    • Alföldi anoa (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark, 2013. augusztus 11. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
    • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9

    További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]