Alföldi anoa
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bubalus depressicornis (H. Smith, 1827) |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Alföldi anoa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi anoa témájú médiaállományokat. |
Az alföldi anoa (Bubalus depressicornis) a szarvasmarha rokonfajainak egyike.
Közeli rokona a hegyi anoa (Bubalus quarlesi). A két faj egymáshoz viszonyított rendszertani helye nem teljesen tisztázott, egyes kutatók szerint azonos faj két alfaja csupán, mások szerint két külön faj.
Az anoák közeli rokonságába tartozik továbbá a vízibivaly, amelyik az ázsiai kontinensen él. Az anoák leginkább a vízibivaly törpe változatainak tűnnek. Feltehetőleg azért törpültek le, mert egy szigeten élnek, amelyik ugyan elég nagy, de még így is csak korlátozott számú egyedet tud eltartani.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Indonéziához tartozó Celebesz szigetén honos.
Megjelenése [szerkesztés]
Lényegesen kisebb, mint közeli rokona a vízibivaly. A tulkok legkisebb testű faja. Testhossza 160-170 centiméter, marmagassága 70-106 centiméter,testtömege 150 kilogramm a teheneknél és 300 kilogramm a bikáknál. Lapos szarva 20-40 centiméter hosszúra nő meg. Szőrzete fekete és ritkás, fehér "harisnyája" van. A arcán és torkán is előfordulhatnak fehér foltok. A fiatal egyedek gyapjas szőrűek és barnás színezetűek.
Közeli rokonától a hegyi anoától való legfőbb megkülönböztető bélyegei a hosszabb farka, a fehér harisnya és a hosszabb szarvak.
Életmódja [szerkesztés]
A többi tuloktól eltérően alapvetően magányos életmódú faj. Érintetlen esőerdőkben és mocsaras vidékeken fordul elő elsősorban, az embert lehetőség szerint kerüli. Táplálék után többnyire a hajnali vagy szürkületi órákban kutat, nappal a sűrű bozótos területeken rejtőzködik. Többnyire faleveleket és kisebb mennyiségben fűféléket fogyaszt.
Szaporodása [szerkesztés]
275-315 napnyi vemhesség után a nőstény többnyire egyetlen borjat hoz a világra. A fiatal állatok a felnőttekkel ellentétben sűrű, világosbarna bundát viselnek. A fiatal borjú hat-nyolc hónap múltán tér át a szilárd táplálékra és két-három éves korára válik ivaréretté. A faj várható élettartama 20 év körül van.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
A vadászat és életterének elpusztítása miatt a faj populációja jelentősen lecsökkent. A Természetvédelmi Világszövetség szerint a faj összegyedszáma 3000 és 5000 egyed között lehet. Természetvédelmi besorolása "veszélyeztetett".
Állatkertekben nem túl gyakori faj, Magyarországon egyedül a Szegedi Vadasparkban él egy pár belőle.
Forrás [szerkesztés]
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
