Alexandre Cabanel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandre Cabanel
Self Portrait (Alexandre Cabanel).jpg
Önarcképe (1852)

Született 1823. szeptember 28.
Montpellier
Meghalt 1889. január 23. (65 évesen)
Párizs
Nemzetisége francia francia
Stílusa akadémista
Iskolái Ecole des Beaux Arts (Párizs)
Mestere(i) François-Édouard Picot
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandre Cabanel témájú médiaállományokat.

Alexandre Cabanel (Montpellier, 1823. szeptember 28.Párizs, 1889. január 23.) francia festő és tanár, az akadémiai stílus egyik legjelesebb képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy szegény ácsmester családjában született, iskoláit szülővárosában végezte, a Montpellier-i Ecole des Beaux Arts-ban Charles Matet fedezte fel tehetségét, ennek köszönhetően 1839-ben ösztöndíjjal a párizsi École des Beaux-Arts lett tanulmányainak színhelye, itt François-Édouard Picot volt a mestere. Hamarosan elérte a siker, Krisztus a bírák előtt c. képével elnyerte a második római nagydíjat 1845-ben, s a Medici-villa rezidense lett 1850-ig.

Arcképeivel, mitologikus és történelmi jeleneteivel nagy sikereket aratott a hivatalos párizsi Salon kiállításain. III. Napóleon francia császár kedvenc festője volt. Magát a császárt is megfestette (1867). III. Napóleon személyes gyűjteménye és a Musée du Luxembourg számára vásárolt számos A. Cabanel-képet, ezeket ma a Musée d'Orsay őrzi. Európai és amerikai gyűjtők is vásárolták képeit. Cabanel híressé vált Vénusz születése (1863) c. képének reprodukcióira maga a császár kötött szerződést.

1863-tól tanított a párizsi Académie des Beaux-Arts-ban és számos később híressé vált képzőművész hallgatót oktatott. Számos magas kitüntetést kapott, köztük a Francia Köztársaság Becsületrendje lovagja, majd parancsnoka kitüntetéseket. 1887-ben a Belgiumi Királyi Akadémia tagjává választották.

A Vénusz születése mellett legismertebb képei, Önarcképe és a Négy évszak. A sikeres akadémikus festőt azonban számos elmarasztaló kritika is érte a feltörekvő, majd polgárjogot nyert új művészeti irányzatok képviselői részéről, a naturalizmus szemszögéből leginkább Émile Zola, az impresszionisták részéről kivált Édouard Manet bírálta. Théophile Thoré-Bürger francia író és művészettörténész is kifejezte sajnálkozását Cabanel akadémizmusa miatt. Mindezek mellett a képzőművészeti tudás alapjait mesterien oktatta és alkalmazta, ezt természetesen senki nem vitatta.

Vénusz születése

Tanítványaiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandre Cabanel témájú médiaállományokat.