Korda Sándor
| Korda Sándor | |
| Születéskori neve | Kellner Sándor László |
| Született | Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. |
| Elhunyt | London, 1956. január 23. |
| Házastársa | María Corda (1919 - 1930) Merle Oberon (1939 - 1945) Alexandra Boycun (1953 - 1956) |
| Foglalkozása | filmrendező és producer |
| Művészneve | Alexander Korda |
| Korda Sándor az IMDb-n |
|
Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. – London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is volt jelölve. Ezek után még több nagy sikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936). Producerként többek között olyan filmek fűződnek még nevéhez, mint A dzsungel könyve és a III. Richárd.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak.
Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.
[szerkesztés] Filmjei
[szerkesztés] Magyar filmjei
- A becsapott újságíró (1914)
- Tyutyu és Totyó (1915)
- Lyon Lea (1915)
- A tiszti kardbojt (1915)
- Fedora (más címen: Fehér éjszakák) (1916)
- A nagymama (1916)
- Mesék az írógépről (1916)
- A kétszívű férfi (1916)
- Az egymillió fontos bankó (1916)
- Ciklámen (1916)
- Vergődő szívek (1916)
- A nevető Szaszkia (1916)
- Mágnás Miska (1916)
- Szent Péter esernyője (1917)
- A gólyakalifa (1917)
- Mária (1917)
- Harrison és Barrison (1917)
- Faun (1917)
- Az aranyember (1918)
- Mary Ann (1918)
- Ave Caesar! (1919)
- Fehér rózsa (1919)
- Yamata (1919)
- Se ki, se be (1919)
- A 111-es (1919)
[szerkesztés] Bécsben készült filmjei
- Seine Majestát das Bettelkind (Koldus és királyfi) (1920)
- Herren der Meere (A tenger urai) (1922)
- Eine Versunkene Welt (Elsüllyedt világ) (1922)
- Samson und Delila; der Roman einer Opernsángerin (Sámson és Delila) (1922)
[szerkesztés] Berlinben készült filmjei
- Das unbekannte Morgen (Az ismeretlen holnap) (1923)
- Jedermanns Frau (Mindenki asszonya) (1924)
- Tragödie im Hause Habsburg (Tragédia a Habsburg-házban) (1924)
- Der Tänzer meiner Frau (Őrült tánc) (1925)
- Madame wünscht keine Kinder (Madame nem akar gyereket) (1926)
- Eine Dubarry von heute (Modern Dubarry) (1927)
[szerkesztés] Hollywoodi filmjei
- The Stolen Bride (Az ellopott menyasszony) (1927)
- The Private Life Helen of Troy (Trójai Heléna magánélete) (1927)
- Yellow Lily (Sárga liliom) (1928)
- Night Watch (Éjjeli őrjárat) (1928)
- Love and the Devil (Szerelem és ördög) (1929)
- The Squall (A sikoltás) (1929)
- Her Private Life (Magánélet) (1929)
- Lilies of the Field (A mezők lilioma) (1930)
- Women Everywhere (Mindenütt asszonyok) (1930)
- The Princess and the Plumber (A hercegnő és a szerelő) (1930)
- That Hamilton Woman (Lady Hamilton) (1941)
[szerkesztés] Párizsban készült filmjei
- Die Manner um Lucie (Férfiak Lucie körül) (1931)
- Rive Gauche (Balpart) (1931)
- Marius (1931)
- Zum Goldenen Anker (A Marius német változata) (1931)
- The Girl from Maxim's (A lány a Maximból) (1933)
- La Dame de Chez Maxim (A hölgy a Maximból) (1934)
[szerkesztés] Nagy-Britanniában készült filmjei
- Service for Ladies (Szolgálat hölgyeknek) (1932)
- Wedding Rehearsal (Próbaesküvő) (1933)
- The Private Life of Henry VIII. (VIII. Henrik magánélete) (1933)
- The Private Life of Don Juan (Don Juan magánélete) (1934)
- Rembrandt (1936)
- Perfect Strangers (Tökéletes idegenek) (1945)
- An Ideal Husband (Eszményi férj) (1947)
[szerkesztés] Források
- Tóbiás Áron: Korda Sándor (Budapest, 1980 ISBN 963-562-584-7)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 504. o. Online elérés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Korda Sándor a PORT.hu-n
- IMDB (angolul)
- Nobel Prize Winners and Famous Hungarians (angolul)
- Nemzetismeret.hu
- Filmkultúra.iif.hu

