Alekszandr Alekszandrovics Blok
| Alekszandr Blok | |
 |
|
| A fiatal Blok | |
| Élete | |
| Született | 1880. november 28. Szentpétervár |
| Elhunyt | 1921. augusztus 7. Petrográd |
| Nemzetiség | orosz |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | költészet |
| Irodalmi irányzat | szimbolizmus |
Alekszandr Alekszandrovics Blok (oroszul: Алекса́ндр Алекса́ндрович Блок, Szentpétervár, 1880. november 28. – Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Blok értelmiségi családba született, édesapja, Alekszandr Lvovics jogászprofesszor, édesanyja, Alekszandra Andrejevna Beketova a Szentpétervári Egyetem rektorának művelt lánya volt[1], aki maga is írogatott és műfordított.[2] Anyja irodalmi műveltsége nagy hatással volt fejlődésére.[3] Nem sokkal születése után szülei szétváltak, Blok a legtöbb időt anyai nagyapjánál töltötte vidéken. 1889-ben édesanyja újra férjhez ment, Franc Felikszovics Kublickij-Piottuh katonatiszthez.
Blok 16 évesen lett színházrajongó, jórészt Shakespeare darabjai keltették fel az érdeklődését.[4] 1898-ban felvették a pétervári egyetem jogi karára, 1901-ben átjelentkezett a történelmi-filológiai karra, ahol 1906-ban végzett. 1903-ban feleségül vette a neves orosz kémikus, Mengyelejev lányát, Ljubov Mengyelejevát.
Első versét öt évesen írta,[1] először 1903-ban publikált. Korai verseit házassága ihlette, stílusára, egyéniségére Puskin költészete és Vlagyimir Szolovjov filozófiája volt hatással.[1] Első önálló kötete 1904-ben jelent meg Versek a Szépséges Hölgyről (Стихи о прекрасной даме) címmel, mely lírai monológokat tartalmaz.[3]
A forradalmi események lírájára is hatással voltak. A misztikus szerlemes versek helyét a városi lét kérdései, a forradalmi események és azok hatásai vették át. Sok kritikusa, köztük barátja, Andrej Belij is úgy vélte, Blok „elárulta” korábbi ideáljait.[1] Blok ez időtájt kezdett el az alkoholhoz fordulni.[4] Verselése is megváltozott, korábban a verselés, hangzás volt fontos számára, majd egyre inkább átvette ezek helyét a szabadvers.[4] Szimbólumai egyre sötétebbek lettek, a várost lélektelen, pokoli helyként élte meg, ahol nem várja más, csak magány és bánat.[4] Míg felesége egy orosz színtársulattal turnézott, Blok több rövidéletű kapcsolatba bonyolódott, egyre többet ivott, egészsége elkezdett romlani. Az 1917-es forradalom után egy ideig a bolsevikokat pártolta, de hamar kiábrándult az új rendszerből.[1]
1919-ben a Bolsoj Színház igazgatója lett, mellette irodalmi folyóiratot szerkesztett. 1921-re betegsége súlyosbodni kezdett, nem tudod járni, és egyre azt hajtogatta, hogy nem hallja már a költészet zenéjét. Makszim Gorkij megpróbált neki vízumot szerezni, hogy külföldre utazhasson gyógykezelésre, de a vízumot csupán egy nappal halála előtt engedélyezték neki.[5]
Művei [szerkesztés]
Művei közül néhány, a teljesség igénye nélkül:
- Versek a Szépséges Hölgyről (1904, Стихи о прекрасной даме)
- Hóálarc (1907, Снежная маска)
- Komédiásdi (1906, Балаганчик) - dráma
- Tizenketten (1918, Двенадцать)
Magyarul:
- Alekszandr Blok versei (Európa, Lyra Mundi, 1977)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e Britanica Encyclopedia
- ↑ Encyclopedia of World Biography
- ^ a b Az orosz szimbolizmus
- ^ a b c d Encyclopedia of Soviet Writers
- ↑ Orlando Figes. A People's Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924, 1996, ISBN 0-7126-7327-X, pages 784-785
Irodalom [szerkesztés]
- Bakcsi György: Blok világa (Európa, 1978)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
