Alcina

Alcina (Alțâna, Alzen)
Az evangélikus erődtemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Bendorf és Felsőgezés
Polgármester	Ioan Bucșă (PSD)
Irányítószám	557005
Népesség
Népesség	1107 fő (2002) +/-
Község népessége	1616 (2002)
Magyar lakosság	3
Népsűrűség	19,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	448 m
Terület	83,32 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alcina Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 47″, k. h. 24° 27′ 50″45.9297222222, 24.4638888889
Alcina weboldala

Alcina (románul Alțâna vagy Alțina, németül Alzen) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Nevének eredete

Nevét Kiss Lajos a középalnémet else ('égerfa') szóból magyarázza. Először 1291-ben, Olchona alakban említették. Későbbi névváltozatai: Olchwa (1361), Olcna (1438), Olchana (1449), Olczona (1518)

Földrajz

Nagyszebentől 36 kilométerre északkeletre, a Hortobágy jobb partján fekszik.

Népesség

A népességszám változása

1500 körül nyolcvan gazdát, három pásztort, két szegényt és egy iskolamestert, 1695-ben 29 gazdát, kilenc özvegyet, 48 elhagyott és nyolc leégett portát írtak össze. 1786-ban 1326-an lakták, közülük 73% volt szabad paraszt, 18% zsellér, 9% cigány és 11 papi személy. A rendszeres népszámlálások megkezdése óta 1941-ben lakták a legtöbben, 2445 fő. Azóta lakossága a 2/5-ére esett vissza, főként a szászok 20. század végi kivándorlása miatt.

Etnikai és vallási megoszlás

• 1850-ben 1707 lakosából 736 volt román, 715 német és 244 cigány nemzetiségű; 910 ortodox, 722 evangélikus és 70 görög katolikus vallású.
• 2002-ben 1107 lakosából 972 volt román, 69 német és 63 cigány nemzetiségű; 973 ortodox, 70 evangélikus és 39 adventista vallású.

Története

A falu környékén újkőkorszaki és késő bronzkori leleteket tártak fel. A középkorban szász lakossággal települt. Jelentős hely volt, amit az is igazol, hogy Újegyházszéket 1361 és 1620 között többször is Alcinaszékként említették, vagy Alcinát székhelyként. A 15. század közepétől a Gerendi gerébi család birtokközpontja volt, és lakossága csak 1593-ban váltotta meg magát véglegesen a Gerendiektől. 1493-ban törökök dúlták föl. 1620-ban Újegyház beperelte. Az újegyháziak képviselői az Univerzitás előtt elmondták, hogy Gerendi János és Pál vitték Alcinára a szék bíróságát, és sérelmezték, hogy Alcina évi két nagyvásárt tart. Mindkét fél okiratokkal próbálta igazolni régi jogait, de az Univerzitás Újegyház javára döntött, és a székhelyi jog attól kezdve Újegyházat illette meg. Újegyházszéktől 1876-ban csatolták Szeben vármegyéhez.

Látnivalók

• Evangélikus temploma eredetileg román stílusú háromhajós bazilika volt. 1509-ben a gótikus stílusban átépítették csarnoktemplommá és dongaboltozattal fedték. A régi harangtornyot 1853-ban lebontották és 1858-ban újat építettek helyette. Diadalívén Jacobus Palaeologus Despina nevű lányának emléktáblája. Bronzból öntött keresztelőmedencéje 1404-ben készült; felirata anno domini milessimo CCCCIIII tempora regis Sigismund. Két harangja 14. század végi. Ovális védőfala 75 × 62 méteres átmérőjű. A kaputornyon kívül még három másik védőtornya is volt, melyek közül az északi 1914-ben omlott össze.
• Néprajzi gyűjtemény.

Híres emberek

• Itt született 1802-ben Alexander Cockburn skót jogász, politikus.
• A pestis elől vidékre húzódva, 1574-ben a Gerendiek udvarában írta Jacobus Palaeologus Disputatio scholastica című antitrinitárius irányregényét.

Források

• A német faluközösség webhelye (németül)

További információk

• Alcinai szász hagyományok [2] (németül)
• Képek