Alberta (tartomány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alberta (Kanada) szócikkből átirányítva)
Alberta
Alberta zászlaja
Alberta zászlaja
Alberta, Canada.svg
Közigazgatás
Székhely Edmonton
Legnagyobb város Calgary
Hivatalos nyelv angol
Alkormányzó Donald Ethell
Miniszterelnök Ed Stelmach
Adatok
Terület 661 848 km2
Népesség 3 512 368[1]

Alberta Kanada egyik tartománya, az ország délnyugati részében.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.[1] Nevét Viktória brit királynő‎ egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.

Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.

Természeti viszonyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).

A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.

Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.

A tartomány történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyobb indián törzsek:

  • krí,
  • feketeláb,
  • „assiniboine” (angol megnevezés),
  • „sarcee” (angol megnevezés).

Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.

A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.

Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.

Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az edmontoni parlament épülete

A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, amely a brit hagyományokat követi.

Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mível a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak-déli irányban, kelet-nyugat irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a -30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19-20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartományban 3 290 350 lakosa volt 2006-ban. [2] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenkén. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.

Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a világ legnagyobb rodeója a maga nemében a világon.

Jasper Nemzeti Park

A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]