| Albert Flórián |
 |
| Albert Flórián a Magyar Televízió portréfilmjében |
| Személyes adatok |
| Teljes név |
Albert Flórián |
| Születési dátum |
1941. szeptember 15. |
| Születési hely |
Hercegszántó, Magyarország |
| Halálozási dátum |
2011. október 31. (70 évesen) |
| Halálozási hely |
Budapest, Magyarország |
| Állampolgárság |
magyar |
| Magasság |
182 cm |
| Becenév |
Császár, Flóri |
| Poszt |
középcsatár, középpályás |
| Klubadatok |
| Mezszám |
9 |
| Junior klubok |
|
|
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
|
|
| Díjak, elismerések |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. október 31.[1]) az egyetlen magyar aranylabdás válogatott labdarúgó, a Nemzet Sportolója. Becenevei Császár és Flóri voltak.
Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó. Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. Önéletrajzaiban önkritikusan megemlíti, hogy nagyon szeretett játszani, de nem szeretett edzeni. Életpályája konfliktusokkal terhelt volt. 1974. március 17-én fejezte be az aktív játékot.
| „ |
Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát. |
” |
| – Szepesi György [2] |
Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1952-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen.
1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvásorok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.
| „ |
Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 41 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Már 58-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkőzésen. |
” |
| – Szepesi György [2] |
1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is.
1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India [3] ellen, valamint kettőt-kettőt Peru [4] és Franciaország [5] ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.
[szerkesztés] Utolsó évei és halála
2007. december 21-én délben átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve Albert Flórián Stadion lett.
2011. október 7-én Budapest IX. kerületének díszpolgárává választották. Az elismerést Bácskai János, a kerület polgármestere nyújtotta át Albertnek.
70 évesen, 2011. október 31-én hunyt el szívinfarktus következtében. 2011. november 6-án kísérték utolsó útjára a budapesti Óbudai temetőben. A szertartást Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök celebrálta. A temetésen több százan vettek részt, többek közt Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál köztársasági elnök, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Czene Attila sportért felelő államtitkár, valamint Albert korábbi csapattársai közül Rákosi Gyula, Szűcs Lajos és Mészöly Kálmán.[6][7][8]
A magyar labdarúgó-válogatott 2011. november 11-i mérkőzését Albert Flórián-emlékmérkőzésnek nyilvánította a Magyar Labdarúgó-szövetség.[9]
- 1974-ben a Ferencváros technikai vezetője
- 1979-től edzősködött Líbiában
- Az ifjúsági első csapat edzője
[szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- ↑ Az első hiteles hírek október 31., hétfő hajnalban adták meg a halálozás idejét. Napokkal később pár helyen vasárnap éjjelben, október 30-kában adták meg ugynaezt, de nem indokolták a változást.
- ^ a b „Albert Flórián a jó foci titkáról”
- ↑ „Hungary - India”, fifa.com
- ↑ „Hungary - Peru”, fifa.com
- ↑ „Hungary - France”, fifa.com
- ↑ MTI: Így búcsúztatták Albert Flóriánt. [origo], 2011. november 5. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ MTI: Eltemették Albert Flóriánt. [origo], 2011. november 6. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ BL: Végső nyugalomra helyezik a Császárt. Magyar Nemzet Online, 2011. november 6. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Albert Flórián-emlékmérkőzés Liechtenstein ellen. mlsz.hu, 2011. november 3. (Hozzáférés: 2011. november 7.)
- ↑ bacskaisport.hu: Albert Flórián szülőfaluja első díszpolgára, 2007. július 19.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
.svg&filetimestamp=20110322142736){kind=small}
