Albatroszfélék
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Galápagosi albatrosz (Phoebastria irrorata) |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Albatroszfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Albatroszfélék témájú médiaállományokat. |
Az albatroszfélék (Diomedeidae) a madarak osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulásuk
A legtöbb albatrosz faj az Antarktisz, Ausztrália, Dél-Afrika és Dél-Amerika körülötti nyílt vizeken él. Ezek inkább sarkvidéki vizek, albatroszok nem nagyon élnek trópusi vizeken, a galápagosi albatrosz (Phoebastria irrorata) az egyetlen faj amely a trópusokon él. A Déli-óceánon számos albatroszfaj megtalálható, viszont a Jeges-tengerről teljes mértékben hiányoznak. Az albatroszok kerülik a partokat és a szárazföldet, szaporodási idejükön is kis szigetekre mennek, mivel itt könnyen le és fel tudnak szállni.
[szerkesztés] Megjelenésük
Az albatroszok egy nagy csoportja a nagy madaraknak. Nagyon hosszú és vékony szárnnyal rendelkeznek. Szárnyfesztávolságuk több mint 350 centiméter, még a család kisebb képviselőinek is 2 méter. Testtömegük 12 kilogramm, a legnehezebb repülő madarak közé tartoznak. Csőrűk nagy, erős és hegyes, gyakran előfordul, hogy színe világos sárga vagy rózsaszín. Lábaik rövidek, lábujjaik között úszóhártya található. Az albatroszok jó úszók, a magas hullámokon is a felszínen maradnak.
[szerkesztés] Életmódjuk
Bár nagy szárnyakkal rendelkeznek, nagy távolságokat kell megtenniük. Táplálékuk főleg tintahalakból áll, emellett fontos táplálékösszetevőjük a halak, rákok és ritkán a medúzák. Alkalmanként követik a hajókat a tengerbe kidobott hulladék miatt. Az albatroszok nagyon hosszú életű madarak, az átlagos életkor 10 év, de az eddig feljegyzett legmagasabb életkor az 58 év volt egy királyalbatrosznál.
[szerkesztés] Szaporodásuk
Az albatroszok nagyon hosszú szaporodási ciklussal rendelkeznek. Fészkeiket hegyfokokra építik, mivel ez jól megközelíthető a tengerekről érkező kolóniáknak. A fiókák 1 évig maradnak a szülőknél, így csak 2 évente szaporodnak, egyes fajok évente. Telepekben fészkelnek, több ezer fészket is magába foglalnak. A legtöbb faj fűből, mohából és sárból építi fészkét. Egyes fajok egyáltalán nem építenek fészket. Fészekaljuk egyetlen tojásból áll, melyet 10–11 heten keresztül költenek a szülők. Naponta helyet cserélnek a szülők és elmennek táplálkozni.
[szerkesztés] Rendszerezés
A család az alábbi 4 nem és 14 faj tartozik
- Diomedea (Linnaeus, 1758) – 3 faj
- vándoralbatrosz (Diomedea exulans)
- amszterdam-szigeti albatrosz (Diomedea amsterdamensis)
- királyalbatrosz (Diomedea epomophora)
- Thalassarche (Reichenbach, 1853) – 5 faj
- dolmányos albatrosz (Thalassarche melanophris) máshogy (Diomedea melanophris)
- tasmán albatrosz (Thalassarche cauta) más néven (Diomedea cauta)
- szürkehátú albatrosz (Thalassarche cauta salvini)
- Chatham-albatrosz (Thalassarche cauta eremita)
- szürkefejű albatrosz (Thalassarche chrysostoma) más néven (Diomedea chrysostoma)
- sárgacsőrű albatrosz (Thalassarche chlororhynchos) más néven (Diomedea chlororhynchos)
- Carter-albatrosz (Thalassarche chlororhynchos carteri)
- Buller-albatrosz (Thalassarche bulleri)
- Phoebastria (Reichenbach, 1853) – 4 faj
- galápagosi albatrosz (Phoebastria irrorata)
- rövidfarkú albatrosz (Phoebastria albatrus)
- feketelábú albatrosz (Phoebastria nigripes)
- Laysan-albatrosz (Phoebastria immutabilis)
- Phoebetria (Reichenbach, 1852) – 2 faj.
- füstös albatrosz (Phoebetria fusca)
- kormos albatrosz (Phoebetria palpebrata)
[szerkesztés] Képek
-
Feketelábú albatrosz (Phoebastria nigripes)
-
Laysan-albatrosz (Phoebastria immutabilis)
-
Rövidfarkú albatrosz (Phoebastria albatrus)
-
Szürkefejű albatrosz (Thalassarche chrysostoma)
[szerkesztés] Forrás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Albatrosse című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

