Alateus
| Alateus | |
| Született | 4. század nem ismert |
| Elhunyt | 387 Duna |
| Állampolgársága | nincs |
| Gyermekei | Athaulf nyugati gót király |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alateus (vagy Alatheus ? – 387) a keleti gótok (más néven: osztrogótok) egyik vezetője és hadvezére.
Hermanarik keleti gót király halála után az osztrogótok két pártra szakadtak. Többségük behódolt a hunoknak, kisebb részük – az alánok egy csoportjával együtt – Alateus és az alán Saphrax vezetésével, Valens római császár engedélye nélkül átlépte a Dunát, és a Római Birodalomba menekült.
A vizigótokkal együtt harcolt a hunok ellen 376-ban, és általában számos hadjáratot vezetett a Bizánci Birodalom ellen 376 és 387 között. 378-ban Fritigern oldalán harcolt, ahol részt vett a vizigótok szövetségeseként a hadrianopolisi csatában, ahol Safrax mellett (akivel együtt az osztrogótok társuralkodója volt 376-tól, miután a hunok elleni csatában az előző király, Hermanarik elesett), a lovasságot vezette. A lovasság nagy részét a hunok szolgálatát megtagadó, s ezért száműzött osztrogót nemesek adták. Ennek a lovasságnak a szerepe döntő volt a hadrianopolisi győzelemben, egyrészt mert szétzúzta a római lovasság jobb szárnyát, másrészt, mert tönkreverte a Trajanus és Flavius Victor által vezetett nehézgyalogságot.
A hadrianopolisi diadal után Moesia Superioron át betörtek Pannóniába, kifosztottak számos várost Trákiában és Görögország északi részén, mígnem Promotus legyőzte őt I. Theodosius római császár parancsára. 380-ban gratianus foedust (szerződést) kötött velük, mellyel valószínűleg engedélyezte nekik, hogy Pannóniába betelepedjenek. Alateus a Duna torkolatánál telepedett le, majd 387-ben ismét összecsapott Promotus seregeivel. Úgy tűnik, ebben a csatában halt meg, mert személy szerint nem szerepel többet az egykorú forrásokban, illetve a rá vonatkoztatható utalások bizonytalanok.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alateo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Iordanes: Getica. A gótok eredete és tettei. Közreadja: Kiss Magdolna. L’ Harmattan, Bp. 2004.
- Kiss Magdolna Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban. Getica-kutatások. Vivarium Fontium 2., 1. kiadás. GeniaNet Pécs, 2008.
- Theodosius gót politikájáról
- A gótok és a nyugat-római birodalom bukása
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
