Alain René Lesage

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alain René Lesage
Alain-René Lesage.png
Élete
Született 1668. május 8.
Sarzeau, Thuys félszigeten (Morbihan ker.)
Elhunyt 1747. november 17. (79 évesen)
Boulogne-sur-Mer
Pályafutása
Jellemző műfajok novella, dráma

Alain René Lesage [ejtsd: löszázs] (Sarzeau, Thuys félszigeten (Morbihan ker.), 1668. május 8.Boulogne-sur-Mer, 1747. november 17.) francia novellista, drámaíró.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizennégy éves korában árva lett. 25 évesen Párizsba ment, ahol filozófiát és jogot tanult, aztán ügyvéd lett. Az irodalomhoz való hajlama azonban néhány év múlva elvonta az ügyvédkezéstől. 1694 augusztusában feleségül vette Marie Elizabeth Huyard-t. Megbarátkozott a lyonnei abbéval, aki Lesage-t megismertette a spanyol nyelvvel és irodalommal és később 600 livre-nyi évjáradékot adott neki. Lesage eleinte színdarabokat írt, amelyeket az országos várások alkalmával adtak elő. Drámái 1707-ig nem keltettek feltűnést, így jövedelemforrást sem jelentettek Lesage-nak. Nagy tetszést különösen két vígjátéka: Crispin, rival de son maître (Crispin, mestere riválisa, 1707) és Turcaret (1709) aratott. Nagy hírre azonban Lesage csak akkor jutott igazán, amikor spanyol minták után készült víg regényeit adta ki. Ilyen pikareszk regényei: Le diable boiteux (Párizs, 1707 és számos ízben; magyarul: A sánta ördög, Pest, 1803, 1875; az Olcsó Könyvtárban is megvan, ford. Varga Bálint, jeles bevezetéssel, 1883), amelynek eszméjét egy spanyol író, Luis Vélez de Guevara El diablo cojuelo című regényéből vette és a híres Gil Blas de santillane (Párizs, 1715-35, 4 kötet, és azóta többször; a legjobb kiadás Janiné, Párizs, 1862 és 1873, 2 kötet, magyarra fordította Benedek Lajos, Kolozsvár, 1874, 4 kötet), melyben az egész társadalmi élet képe van mosolygó humorral és reális hűséggel megrajzolva. Az nem áll, hogy Lesage e munkát spanyolból fordította volna, noha írása közben spanyol mintákat tartott is szem előtt. Histoire de Guzman d'Alfarache cím alatt (2 kötet, Párizs, 1732 és 1764) Mateo Alemán ilyen című spanyol híres komikus regényének átdolgozását adta. Említésre méltók: Histoire d'Estevanille Gonzalés (2 kötet, 1734) és Le bacheiler de Salamanque (2 kötet, Párizs, 1736) című regényei is. Vaudeville-jei, víg operái, bohózatai, közjátékai stb. Théâtre de la foire (10 kötet, Párizs, 1721-37) cím alatt jelentek meg. Összes műveit 1828-ban adták ki (Párizs, 12 kötet).

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem annyira a téma, mint inkább cinikus, metszően gúnyos hangvétele hatott eredetien a kor francia drámairodalmában. Turcaret című ötfelvonásos komédiája mindmáig időszerű, Lesage alapvetően mégis inkább egyfelvonásos-szerző volt. Spanyol környezetben játszódó történeteiben saját kora és társadalma keresztmetszetét rajzolja meg. Kora zavaros pénzügyeinek, a lelketlen adóbeszedők, uzsorások uralmát leplezi le gúnyosan.

Hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar irodalomban G. és N.urak Gángoly Attila és Novák Valentin Zsír Balázs olajra lép című pikareszk regényére gyakorolt számottevő hatást.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]