I. al-Mutadid abbászida kalifa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Al-Mutadid abbászida kalifa szócikkből átirányítva)
al-Mutadid billáh
Dinar of al-Mu'tadid, AH 285.jpg

Kalifa
Uralkodási ideje
892. októbere902. április 5.
Elődje al-Mutamid kalifa
Utódja al-Muktafi kalifa
Életrajzi adatok
Uralkodóház Abbászidák
Teljes neve Abu l-Abbász Ahmad al-Mutadid billáh
Született 857
Elhunyt 902. április 5. (45 évesen)
Bagdad
Házastársa Sagab
Gyermekei al-Muktafi kalifa
al-Muktadir kalifa
al-Káhir kalifa
Édesapja al-Muvaffak

I. Al-Mutadid billáh (arab betűkkel المعتضد بالله – al-Muʿtaḍid billāh), eredeti nevén Abu l-Abbász Ahmad (arabul أبو العباس أحمد – Abū l-ʿAbbās Aḥmad; 857Mezopotámia, Bagdad, 902. április 5.[1]), al-Mutamid unokaöccse volt az Abbászida-dinasztia tizenhatodik kalifája (uralkodott 892-től haláláig). Uralkodói nevének (al-Mutadid billáh) jelentése: Istennel együttműködő.

Útja a trónig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Al-Mutavakkil al-Muvaffak nevű fiától származott, aki 875 óta fivére, al-Mutamid helyett uralkodott gyakorlatilag teljhatalommal. 889 körül al-Muvaffak megbetegedett, ekkor fiára szálltak funkciói, akit korábban már el is ismertetett a kalifátus örökösének. Apja 891-ben halt meg, nagybátyja pedig 892-ben követte (feltehetően az ő közreműködésével), így lépett trónra.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Al-Mutadid rendkívüli könyörtelenségéről volt ismert, amivel a lázadókkal és ellenfeleivel bánt: ezeket látványos és elrettentő módokon kínoztatta meg és végeztette ki. Börtönei is hírhedtek voltak. Mindemellett kiváló adminisztrátorokkal vette körül magát, akik segítségére voltak az állam megerősítésében. A kalifa költséges hadjáratai és építkezései ellenére évről évre mind nagyobb összegeket sikerült megtakarítani, így tovább növelve a bagdadi kormányzat mozgásterét.

Tíz évig tartó uralkodása során apja nyomdokain haladt a kalifai hatalom megerősítésében: igyekezett kihasználni az egyiptomi Túlúnidák hatalmának megrendülését, akik sikerei láttán siettek elismerni a főségét, keleten pedig egymás ellen hangolta a veszélyes hadurakat. Eközben számos hadjáratot indított Felső-Mezopotámia (arabul Dzsazíra) és Nyugat-Irán hódoltatására, sikeresen kiterjesztve a központi hatalom ellenőrzése alatt álló területeket.

898-ban Amr ibn al-Lajszot, Horászán emírjét Transzoxánia helytartói címével is megajándékozta, noha azt a számánida Iszmáíl már birtokolta. A 900-as balhi csata Iszmáíl diadalával ért véget, Amr maga fogságba esett, területeire pedig ellenfelét nevezte ki a kalifa. A Szaffáridák dinasztiája ezzel rövid virágzás után visszaszorult Szisztánba. Iszmáíl a következő évben a tabarisztáni zajdita síita államot is hódoltatta. Ezzel ugyan nem került közvetlen bagdadi irányítás alá Észak- és Kelet-Irán, de legalább egy olyan lojális dinasztia ellenőrzése alá kerültek a területek, amely névleg elismerte a kalifa fennhatóságát. Ugyanez volt igaz Muhammad ibn Abí sz-Szádzsra, Azerbajdzsán 889/890-ben kinevezett helytartójára, aki, bár eleinte függetlenül próbált uralkodni, végül elismerte al-Mutadid főségét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 9637775439  , 146. oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
  • Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
  • Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
al-Mutamid
Kalifa
892902
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
al-Muktafí