Al-Bakri
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Abu Ubajd Abdalláh ibn Abd al-Azíz al-Bakri (arab betűkkel أبو عبيد عبدالله بن عبد العزيز البكري, tudományos átiratban Abū ʿUbayd ʿAbd Allāh ibn ʿAbd al-ʿAzīz al-Bakrī), vagy egyszerűen Al-Bakri (arab nyelven: ) andalúziai arab történetíró és földrajztudós volt.
[szerkesztés] Élete
1014-ben született a mai Spanyolország területén található Huelvában született. Apja a rövid ideig független Huelvai fejedelmség szuverén uralkodója volt, de amikor Al-Mutadid abbászida kalifa lemondatta őt, akkor Al-Bakri élete is megváltozott.
Córdobába ment, ahol földrajzot (mestere Al-Udri) és történetírást (mestere Ibn Hayyan) tanult. Egész életét Andalúziában töltötte, sohasem járt azokon a vidékeken, amelyekről beszámolóit írta.
[szerkesztés] Munkássága
Al-Bakri művei főleg Európáról, Észak-Afrikáról és az Arab-félszigetről szólnak, de írt a magyarokról is. Csak két munkája maradt meg az utókor számára. A kevésbé ismert műve (Mu'jam mā ista'jam) az Arab-félsziget helyneveit tartalmazza, hozzáfűzött magyarázatokkal a a terület földrajzáról.
Az ismertebb Az utak és országok könyve (Kitāb al-Masālik wa-al-Mamālik) nevet viseli. Ezt Al-Bakri 1068-ban írta a kereskedők és utazók beszámolóit felhasználva, például Muhammad ibn Yusuf al-Warraqét (904-973) vagy Abrahem ben Jacobét. Al-Bakri ezen munkája Nyugat-Afrika történelmének fontos forrása, hiszen információkkal szolgál a Ghánai Birodalomról, a Szaharát átszelő karavánutakról és az Almorávida dinasztiáról. Habár a Muhammad ibn Yusuf al-Warraq feljegyzéseiből nyert adatok a X. századból valók, Al-Bakri ezeket kibővítette a saját korabeli beszámolókkal.
Al-Bakri műveit viszonylagos tárgyilagosság jellemzi. Ha beszámolt egy területről, éppen úgy leírta az ott élő embereket és szokásaikat, mint a vidék földrajzi és ídőjárási viszonyait és a nagyobb településeket, valamint különböző anekdotákat is lejegyzett.
Al-Bakri a magyarokról: "A magyar olyan nép, melynek jurtáik vannak (...) sok lovuk, lábasjószáguk és jó szántóföldjeik vannak (...)"
