Akácia-szövőmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Akácia-szövőmadár
Speckle-fronted Weaver RWD.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Szövőmadárfélék (Ploceidae)
Nem: Sporopipes
Faj: S. frontalis
Tudományos név
Sporopipes frontalis
(Daudin, 1802)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Akácia-szövőmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Akácia-szövőmadár témájú kategóriát.

Az akácia-szövőmadár (Sporopipes frontalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat- és Kelet-Afrika szavannáin és bozótos vidékein él. Csád, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál, Gambia, Guinea, Bissau-Guinea, Ghána, Benin, Burkina Faso, Kamerun, Nigéria, Közép-afrikai Köztársaság, Szudán, Dél-Szudán, Szomália, Eritrea, Etiópia, Kenya és Tanzánia területén honos.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sporopipes frontalis frontalis
  • Sporopipes frontalis emini
  • Sporopipes frontalis pallidior

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 11 centiméter. Testének alsó fele fehér. Szárnyai és farka barnásszürke. Jellegzetes bélyege a tarkóján és a nyakán látható, nagyméretű összefüggő gesztenyebarna folt. Feje tetején sötét tollakból álló korona látható. Csőre rövid.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban magvakkal táplálkozik, melyeket a talajon gyűjt össze. Utóbbiakat főleg a szaporodási időszakban fogyasztja nagyobb mértékben.

Sötétedés után kisebb, három-négy egyedből álló csoportokban pihen a fákon. Néha vékony ágakból úgynevezett alvófészket is készít.

Hangja kellemesen dallamos. Felszállás közben hangos riasztóhangot hallat.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monogám párkapcsolatban élő faj. A hím a szavanna valamely nagyobb fájának szélső koronaágaira függeszti fel száraz fűből szőtt gömb alakú fészkét. A fészeknek csőszerű oldalsó bejáratota van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]