Ajdovščina
| Ajdovščina | |
 |
|
| Ajdovščina madártávlatból | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Primorska |
| Statisztikai régió | Goriška |
| Község | Ajdovščina |
| Rang | város |
| Alapítás éve | i. e. 200 körül |
| Polgármester | Marijan Poljšak |
| Irányítószám | 5270 |
| Körzethívószám | 05 |
| Rendszám területkód | GO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 095 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 73,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106,1 m |
| Terület | 245,2 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ajdovščina
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
 |
|
| Ajdovščina község elhelyezkedése | |
| Ajdovščina weboldala | |
Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ajˈdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) városka Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól.
Az azonos nevű község központja, a hozzá tartozó települések a következők: Ajdovščina, Batuje, Bela, Brje, Budanje, Cesta, Col, Črniče, Dobravlje, Dolenje, Dolga Poljana, Gaberje, Gojače, Gozd, Grivče, Kamnje, Kovk, Kožmani, Križna gora, Lokavec, Male Žablje, Malo Polje, Malovše, Otlica, Plače, Planina, Podkraj, Potoče, Predmeja, Ravne, Selo, Skrilje, Stomaž, Šmarje, Tevče, Ustje, Velike Žablje, Vipavski Križ, Višnje, Vodice, Vrtovče, Vrtovin, Zavino, Žagolič, Žapuže.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.
[szerkesztés] Éghajlata
Mediterrán éghajlata van, enyhe telekkel (min. -1 °C, max. 17 °C), és forró nyarakkal (min. 20 °C, max. 39 °C).
[szerkesztés] Története
Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik először i. e. 200-ban, de már i. e. 2000-től lakott hely. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyer csatát 394-ben I. Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.
Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.
A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.
Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.
[szerkesztés] Gazdasága
Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.
Ezeken kívül jelentős fa-, bútor- és textilipara van.
[szerkesztés] Klíma
A városka klímája mediterrán, ezért a tél enyhe (min. -1 °C, max. 17 °C), a nyár viszont meleg (min. 20 °C, max. 39 °C). A hegyekből lezúduló bóra miatt az építkezéseknél egy sajátos „stílus” alakult ki, a mediterrán épületek tetejére köveket tesznek, hogy megvédjék a cserepeket a szél erejétől. Ez az építkezési forma érdekessé teszi a település látképét is.
[szerkesztés] Híres emberek
- Martin Baučer (1595-1668) - történész
- Anton Čebej (1722-1774) - festő
- Josip Križaj (1911-1948) - pilóta
- Tobia Lionelli (1647-1714) - prédikátor
- Karel Lavrič (1818-1876) - politikus
- Danilo Lokar (1892-1989) - szerző
- Veno Pilon (1896-1970) - festő
- Edi Šelhaus (b. 1919) - fényképész
- Avgust Žigon (1877-1941) - irodalomtörténész
[szerkesztés] Sport
A város első osztályú (Prva Liga Telekom Slovenije) futballcsapata a Nogometni Klub Primorje.
A közelben található egy 1080 m-es, füves sportrepülőtér is.
[szerkesztés] Megjegyzések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A település hivatalos oldala (szlovénül)
- Térkép a Geopedis.si-n (szlovénül)
- Turisztikai információk (TIC Ajdovščina) (angolul)
- Virtuális városnézés (Burger.si) (angolul)
- Vipava-völgy – panorámaképek(angolul)
- Az NK Primorje hivatalos oldala (szlovénül)
- Aeroklub Josip Križaj Ajdovščina (szlovénül)/(angolul)
[szerkesztés] Képek
-
Ajdovščina
-
Podkraj látképe
-
Cesta látképe
