Ajdovščina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajdovščina
Ajdovscina.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Primorska
Statisztikai régió Goriška
Község Ajdovščina
Rang város
Alapítás éve i. e. 200 körül
Polgármester Marijan Poljšak
Irányítószám 5270
Körzethívószám 05
Rendszám területkód GO
Népesség
Teljes népesség 18 095 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 73,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 106,1 m
Terület 245,2 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Ajdovščina (Szlovénia)
Ajdovščina
Ajdovščina
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 45° 53′ 14″, k. h. 13° 54′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 14″, k. h. 13° 54′ 05″
Karte Ajdovscina si.png
Ajdovščina község elhelyezkedése
Ajdovščina weboldala

Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ajˈdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) város Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól.

Az azonos nevű község központja és a hozzá tartozó 43 település a következők: Ajdovščina, Batuje, Bela, Brje, Budanje, Cesta, Col, Črniče, Dobravlje, Dolenje, Dolga Poljana, Gaberje, Gojače, Gozd, Grivče, Kamnje, Kovk, Kožmani, Križna gora, Lokavec, Male Žablje, Malo Polje, Malovše, Otlica, Plače, Planina, Podkraj, Potoče, Predmeja, Ravne, Selo, Skrilje, Stomaž, Šmarje, Tevče, Ustje, Velike Žablje, Vipavski Križ, Višnje, Vodice, Vrtovče, Vrtovin, Zavino, Žagolič, Žapuže.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mediterrán éghajlata van, enyhe telekkel (min. -1 °C, max. 17 °C), és forró nyarakkal (min. 20 °C, max. 39 °C).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik először i. e. 200-ban, de már i. e. 2000-től lakott hely. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyer csatát 394-ben I. Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.

Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.

A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.

Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.

Ezeken kívül jelentős fa-, bútor- és textilipara van.

Klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városka klímája mediterrán, ezért a tél enyhe (min. -1 °C, max. 17 °C), a nyár viszont meleg (min. 20 °C, max. 39 °C). A hegyekből lezúduló bóra miatt az építkezéseknél egy sajátos „stílus” alakult ki, a mediterrán épületek tetejére köveket tesznek, hogy megvédjék a cserepeket a szél erejétől. Ez az építkezési forma érdekessé teszi a település látképét is.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első osztályú (Prva Liga Telekom Slovenije) futballcsapata a Nogometni Klub Primorje.

A közelben található egy 1080 m-es, füves sportrepülőtér is.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]