Aiko hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aiko hercegnő
Született
2001. december 1. (13 éves)
Tokió
Szülei Naruhito japán trónörökös

Aiko, Tosi hercegnő (敬宮愛子内親王 Tosi-no-mija Aiko Naisinnó, 2001 december 1-jén született) japán császári hercegnő, Naruhito japán Koronaherceg, és felesége, Maszako, japán Koronahercegnő gyermeke. Aiko, a hercegnő személyneve, a "szerelem (愛)" és a "gyerek (子)" kandzsival van írva, jelentése pedig "a személy, aki szeret másokat". Szintén van egy császári címe, a Tosi hercegnő (敬宮 tosi-no-mija), melynek jelentése "a személy, aki tisztel másokat". Ezt a hivatalos címet elveszíti, ha egy közemberrel házasodik meg. A Császári Udvari Törvény 1947-ben eltörölte a nemességet; és e törvény rendelkezései alapján a császári család logikusan Taisó Császár leszármazottai voltak. Japánban a törvények sorra kizárják a nőági öröklést; ha a törvények változnának, Aiko lenne a másodági örökös a Krizantém Trónon.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakítva a hagyományokkal, Aiko neve a szülei által lett kiválasztva a császár helyett. A neve egy kínai filozófus, Mencius tanításaiból lett kiválasztva. II. Li Lou 56. záradékában, Mencius azt mondja "Az aki szeret másokat folytonosan szeretve lesz általuk; az aki tisztel másokat folytonosan tisztelve lesz általuk. (愛人者人恆愛之,敬人者人恆敬之。) "

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aiko hercegnő a Gakusuin Óvodában kezdte meg tanulmányait 2006. április 3-án. Az óvodában 2008. március 15-én végzett. Aiko hercegnő nyolcadik születésnapján kiderült, hogy mik keltik fel az érdeklődését, de nem kizárólagosan csak ezek voltak: Kandzsi karakterek írása, kalligráfia, ugrókötelezés, zongorázás és hegedülés, és költemények írása. 2011. novemberében tüdőgyulladás miatt kórházba került.

Megfélemlítési eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. március elején Aiko kimaradt az iskolából, mert az általános iskolai osztálytársai megfélemlítették. 2010. május 2-án korlátozott alapon visszatért az iskolába. A visszatérése óta korlátozott számú órákon vett részt, ahova az édesanyja is elkísérte. A Császári Udvari Iroda megtiltotta, hogy riportok készüljenek erről, a japán média azt tanácsolta a Gakusuin igazgatóságának, hogy tegyenek drogokat Aiko kínzóinak az ebédjébe, hogy lenyugtassák őket.

Trón[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vita[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aiko hercegnő születése vitát szított Japánban, hogy vajon az 1947-es Császári Udvari Törvénynek meg kellene-e változtatni az öröklési rendszert a férfiági elsőszülöttségről az abszolút elsőszülöttségre, amely engedélyezni, hogy egy férfi helyett egy nő örökölje a Krizantém Trónt. Habár a Császári kronológia számon tart nyolc császárnőt is a Japán történelem során, az ő utódaik mindig az apai vérvonal tagjai közül lettek kiválasztva, ezért néhány konzervatív tudós azzal érvel, hogy a női uralkodás csak ideiglenes, és hogy a hagyományos csak-férfi ági utódlást muszáj fenntartani a 21. században. Bár Gemmei Császárnőt a lánya, Gensó Császárnő követte a trónon, Gensót magát követte a bátyja fia, így megtartva a vérrokonsági vonalat a trónon; mind Gensó és Gemmei, mint ahogy minden más császárnő és császár is ugyanazon a férfiághoz tartozott. A kormány által kinevezett szakértő bizottság benyújtott egy jelentést 2005. október 25-én, amelyben azt javasolják, hogy a császári öröklési törvényt módosítsák meg, és engedélyezzék az abszolút elsőszülöttségi öröklést. 2006. január 20-án Koizumi Junicsiro miniszterelnök az éves ünnepi beszédét használta a vitában, amikor megígérte, hogy törvényjavaslatot nyújt be a Diet-hez, miképpen a nők is lehessenek trónon, annak érdekében, hogy a jövőben stabilan folytatódjon minden. Koizumi nem jelentette ki az új törvény hivatalossá tételének pontos időpontját, és magáról a törvényről sem árult el további információkat. Viszont azt megjegyezte, hogy a 2005-ös kormányszakértők ülésein elhangzottakhoz kapcsolódik.

Férfi unokatestvér születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A férfiági elsőszülöttségi javaslatokat ideiglenesen elhalasztották amikor 2006. februárjában a Koronaherceg fiatalabb bátyja bejelentette, hogy Fumihito, Akisino herceg, és felesége, Kiko, Akisino hercegnő a harmadik gyermeküket várják. 2006. szeptember 6-án, reggel 8 óra 27 perckor (Japán idő szerint) Kiko hercegnő életed adott fiának, Hiszahitonak, aki a harmadik a sorban a Krizantém Trón örökléséért a jelenlegi jogszabályok alatt, nagybátyja, a Koronaherceg, és apja, Akisino herceg után. 41 év után most született először kisfiú a császári családban. 2007. január 3-án, Abe Sinzó miniszterelnök bejelentette, hogy elveti a Császári Udvari Törvény módosításának javaslatát. Ezért úgy tűnik valószínűtlen, hogy a törvények megváltozzanak, és Aiko hercegnő császárnő lehessen.

Címek és stílusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001. december 1. – jelenleg: Császári fenség, Tosi hercegnő

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aiko, Princess Toshi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.