Agyvelőgyulladás
| Agyvelőgyulladás | |
 | |
| BNO-10 | |
| BNO-9 | 323 |
| DiseasesDB | 22543 |
| MedlinePlus | 001415 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Agyvelőgyulladás témájú médiaállományokat. | |
Az agyvelőgyulladás (encephalitis) az agy akut gyulladása, amit leggyakrabban vírusfertőzés okoz. Néha állhat bakteriális fertőzés is a háttérben a bakteriális agyhártyagyulladáshoz hasonlóan, vagy kialakulhat más fertőző betegségek, például veszettség (vírus), vagy szifilisz (baktérium) szövődményeként. Az agyvelőgyulladást gyakran terjesztik kullancsok. Egyes élősködő egysejtűek például a Toxoplasma vagy a Naegleria fowleri is okozhatnak agyvelőgyulladást olyan emberekben, akiknek gyenge az immunrendszere. A gyulladt agy nekinyomódik a koponyának, ami agykárosodást okoz, és halálhoz is vezethet.
Tünetek[szerkesztés]
Az agyvelőgyulladásos betegek lázasak, fáj a fejük, fénykerülők, emellett gyengék és rohamaik is lehetnek. Ritkábban jelentkezik a tarkókötöttség, azaz a nyak merevsége, néhány betegnek a végtagjai is merevek, lassú a mozgásuk és ügyetlenek attól függően, hogy az agyuk melyik része érintett. Az agyvelőgyulladás tüneteit az agy védekező működése okozza, ami azért indul be, hogy megszüntesse a fertőzést.
Kóroktan[szerkesztés]
Az agyvelőgyulladásnak sokféle előzménye lehet. Az egyik ezek közül a veszettség. Az agyvelőgyulladás fertőző betegség.
A betegség felismerése[szerkesztés]
A felnőtt agyvelőgyulladásos betegek hirtelen belázasodással, fejfájással, zavartsággal és néha rohamokkal jelentkeznek az orvosnál. A kisebb gyerekek vagy csecsemők ingerlékenyek, étvágytalanok és belázasodnak.
Az ideggyógyászati vizsgálat általában álmatagságot, zavartságot állapít meg a betegnél. A merev nyak, melyet az agyat borító agyhártya irritációja okoz, azt jelzi, hogy a betegnek agyhártyagyulladása, vagy agyhártya- és agyvelőgyulladása van. Ha megvizsgálják az agy-gerincvelői folyadékot, melyet gerinccsapolással nyernek, általában emelkedett fehérje- és fehérvérsejt-mennyiséget találnak normális cukorszint mellett, bár a betegek jelentős részénél a gerincfolyadék normális is lehet. A CT-vizsgálat általában nem segít sokat, mivel az agyban ritkán keletkezik tályog. Ez inkább az agyhártyagyulladásos betegekre jellemző. A vérzés is ritka, kivéve azokat a betegeket, akiknek herpes simplex 1-es típusú agyvelőgyulladása van. Az MRI jobb felbontású képet ad. A herpes simplex agyvelőgyulladásos betegekben az elektroenkefalográf éles hullámokat mutathat az egyik vagy mindkét halántéki lebenyben. A gerinccsapolást csak az után végzik el, hogy CT-vizsgálattal kizárták az agyi duzzanat lehetőségét. A diagnózist gyakran úgy állítják fel, hogy kimutatják a keresett virális antigén (pl. a herpes simplex vírus) elleni ellenanyagokat, vagy pedig polimeráz-láncreakcióval felsokszorozzák a fertőzésért felelős vírus RNS-ét vagy DNS-ét.
Kezelés[szerkesztés]
A kezelés általában tüneti. A megbízhatóan kipróbált vírusellenes szerek csak néhány vírus ellen használhatók (pl. aciklovir a herpeszes agyvelőgyulladás ellen), és a herpes simplex agyvelőgyulladást kivéve a legtöbb fertőzés ellen korlátozott sikert érnek el. A nagyon rossz állapotban levő betegeknél a támogató kezelés például a géppel való lélegeztetés is ugyanilyen fontos. A betegség végkimenetele változó, gyakran teljesen gyógyul, de sokszor maradványtünetek is kialakulnak. Megelőzésében a kullancsok elleni védekezés játszik szerepet (riasztószerek, erdei dolgozóknál védőöltözet viselése), illetve a bőrbe fúródott kullancsok mielőbbi eltávolítása. Ezenfelül lehetőség van védőoltásra, amit a foglalkozásuk miatt veszélyeztetetteknek (erdészeti, mezőgazdasági stb. dolgozók) kötelező beadni, de azok számára is ajánlott a védőoltás, akik pl. sokat kirándulnak a szabadban, természetben.
Encephalitis lethargica[szerkesztés]
Az Encephalitis lethargica az agyvelőgyulladás nem tipikus formája, amely 1917 és 1928 között járványos volt. Azóta csak pár esetről tudunk, bár az utóbbi években néhány betegnek nagyon hasonlóak voltak a tünetei. Ma úgy gondoljuk, a betegséget vagy baktérium okozza, vagy a fertőzést követő autoimmun válasz.
Akut esetben a beteg félig öntudatos, szoborszerű állapotba kerül; nem mozog, nem beszél (akinetikus mutizmus). Ez akár évtizedekig is eltarthat. Oliver Sachs nyomán a Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerekkel a betegek feléleszthetők. A járvány túlélőit Sachs az 1960-as évek végén L-DOPA adásával gyógyította meg.
Limbikus agyvelőgyulladás[szerkesztés]
Az esetek kis részében az agyvelőgyulladást okozó kórokozók elsősorban a limbikus rendszert (az agy alapi részén található struktúrák összessége, melyek az alapvető autonóm működésekért felelősek) támadják meg, ezt limbikus agyvelőgyulladásnak hívják.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás
- Kullancs-encephalitis elleni védőoltás
- Granulomatózus amőbás agyvelőgyulladás
- Japán agyvelőgyulladás
- St. Louis agyvelőgyulladás
- Ló-agyvelőgyulladás
- Rasmussen-féle agyvelőgyulladás
- La Crosse agyvelőgyulladás
- Murray Valley agyvelőgyulladás vírus
- Kaliforniai agyvelőgyulladás vírus
- Agyhártya-agyvelőgyulladás
- Kullancs által terjesztett agyhártya-agyvelőgyulladás
- Herpes simplex
További információk[szerkesztés]
- Encephalitis Society
- WHO: Encephalitis
- eMedicine-1 és eMedicine-2 Tájékoztatás az okokról, tünetekről és kezelési lehetőségekről.
- Encephalitis Global, Inc. Tájékoztatás és támogatás az agyvelőgyulladáson átesetteknek, ápolóiknak és szeretteiknek.
- [1] Esettanulmány egy limbikus agyvelőgyulladásos betegről.
- Kullancsencephalitis kezelése
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
