Agrippa von Nettesheim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim (Köln, 1486. szeptember 14.Grenoble vagy Lyon, 1534 v. 1535) okkult német író, alkimista, csillagász.

Agrippa von Nettelsheim portréja

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kölnben született 1486. szeptember 14-én. Előkelő nemesi családból származott. Jogot és orvostudományt hallgatott Kölnben és Párizsban, ezután alkimistaként tevékenykedett Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Angliában és Olaszországban. Alkimista tevékenysége mellett héber nyelvet, illetve teológiát is oktatott. Németországba visszatérte után először I. Miksa német-római császár katonája lett, majd visszatért Franciaországba, ahol I. Ferenc király katonája, orvosa lett. Ezután Németalföldre utazott, ahol Habsburg Margitnak, a Németalföld kormányzójának történésze lett (15281530). Komoly tevékenységet fejtett ki a boszorkányok üldözése ellen, emiatt eretnekséggel vádolták meg. Munkái miatt 15301531 között börtönbe került. Nagy nyomorban halt meg.

Arcképe egy korabeli könyvben

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filozófiájában az egyház őskeresztény szellemben való megreformálásának szükségességét hangoztatta, s elítélte a „pogány" humanizmust („De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium", A tudományok hiábavalóságáról és bizonytalanságáról, 1527). Lelkes híve volt a zsidó kabbalisztikának és a mágiának, megkísérelte az újplatonizmus egyes elemeit összekapcsolni a mágiával („De occulta philosophia sive de magia", Az okkult filozófiáról, avagy a mágiáról, 15311533). Munkáinak első gyűjteményes kiadása 1600-ban jelent meg.

Agrippa a Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus c. munkájában a női nemnek a férfiakkal szembeni kiválóbbságáról ír. Érveit bibliai, filozófiai és élettani érvekkel támasztja alá. Szerinte a nő tisztább anyagból épül fel, mint a férfi, és a férfi és nő közötti fiziológia eltérések a nők felsőbbrendű finomságát bizonyítják. Agrippa szerint a nők még a haláluk után is jelét adják természetes, velükszületett szerénységüknek, hiszen a vízbefúlt nők arccal lefelé, míg a vízbefúlt férfiak arccal felfelé, a hátukon úsznak a vízen. Továbbá azt tartja, hogy filozófusok, matematikusok és csillagászok gyakrabban hibáznak jövendöléseikben és jóslataikban, mint az egyszerű parasztasszonyok, és hogy egy orvos nem ér annyit, mint egy jó öreg nővér.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon
  • Charles G. Nauert, Jr., Agrippa in Renaissance Italy. The Esoteric Tradition, in Studies in the Renaissance, 6 (1959), pp. 195–222.
  • Paola Zambelli, Magic and Radical Reformation in Agrippa of Nettesheim, in Journal of the Warburg and Courtauld Institutes, 39 (1976), pp. 69–103.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dialogus de homine (Párbeszéd az emberről), 1516
  • De beatissimae Annae monogamia, (Szent Anna egyszeri házasságáról), 1519
  • De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium declamatio invectiva (A tudományok hiábavalóságáról és bizonytalanságáról), Köln, 1527 (Szatíra)
  • Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus (A női nem nemesrendűségéről és kiválóságáról), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
  • De originali peccato (Az eredeti bűnről), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529.
  • De triplici ratione cognoscendi Deum (Isten megismerésének három módjáról, Antwerpen: Michael Hillenius, 1529.
  • De sacremento matrimonii (A házasság szentségéről), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
  • De occulta philosophia libri tres, (Három könyv a rejtett bölcsességről), Antwerpen, 1530

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]