Agnesi-féle görbe
Agnesi-féle görbe (ejtsd: Anyeszi) síkgörbe, algebrai görbe, nevét Maria Gaetana Agnesi (1718 - 1799) olasz nyelvész, matematikus és filozófus után kapta.
Szerkesztése az ábra jelöléseivel: Jelöljünk ki egy kör kerületén egy O pontot. Húzzuk meg az OA szelőt, az A pont a kör tetszőleges másik pontja. Az M pont az O pont átmérőjén lévő átellenes kör-pont. Az OA szelő N pontban metszi a körhöz az M pontban húzott érintőt. Az N pontban OM-el húzott párhuzamos egyenes és erre az A-ban állított merőleges a P pontban metszi egymást. Az A pont helyének változtatásával ilyen módon megszerkesztett P pontok az Agnesi-féle görbe mértani helyét alkotják.
A görbe aszimptotája a körhöz O pontban húzott érintő, a görbe szimmetrikus az OM egyenesre.
Egyenletei [szerkesztés]
Legyen O pont az origó és M a pozitív y-tengelyen. Legyen a kör sugara a. Ekkor a görbe egyenlete derékszögű koordináta-rendszerben:
.
Ha a=1/2, ez az egyenlet ilyen alakra egyszerűsödik:
Egy paraméteres egyenletrendszere, ha
az OM és OA egyenesek által bezárt szög az óramutató járása szerint mérve:
Egy másik paraméteres egyenletrendszer esetén legyen
az OA egyenes és az x-tengely által bezárt, az óramutató járásával ellenkező irányban növekvő szög:
Tulajdonságai [szerkesztés]
- Az
csúcspontban a görbületi sugár:
- A görbe inflexiós pontjai:
és
.
Ezekben a pontokban az érintők meredeksége:
és
- A görbe és aszimptotája közötti terület négyszerese a származtató kör területének, azaz
.
- A görbének, mint meridiángörbének az aszimptota körüli megforgatásával származtatott forgástest térfogata:
.
- A görbe súlypontja a
pont.
Forrás [szerkesztés]
- J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-10-53091


.


csúcspontban a görbületi sugár:

.

.
.
pont.