Agapé Gyülekezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agapé Gyülekezet
Vallás keresztény
Felekezet pünkösdi-karizmatikus
Eredet Magyarországi Baptista Egyház
Lelkészi vezető Perjesi István
Tisztsége lelkipásztor
Alapítva 1995
Székhely 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 18.
Technikai szám 0262

A(z) Agapé Gyülekezet hivatalos honlapja

Az Agapé Gyülekezet eredetileg baptista gyülekezet, mely a pünkösdi-karizmatikus elvekre tért át. Központja Budapesten, Pestszentlőrincen van. Az egyházközpont egyben az alapító Pestszentlőrinci Agapé Gyülekezet székhelye is. További gyülkezetei: Pécs, Gödöllő, Jászberény, Monor, Pomáz, Hajdúböszörmény, Jákfalva, Kemence, Gyöngyösoroszi, Szolnok, Csepel, Törökszentmiklós, Ózd, Kiskőrös, Albertirsa, [Szeretet Közösség, Budapest], Solymár, Rákospalota, Ámen Gyülekezet, Miskolc, Békéscsaba. Az Agapé Gyülekezet nem azonos az Evangéliumi Pünkösdi Közösséghez (mint önálló egyházhoz) tartozó EPK Agapé Pünkösdi Gyülekezettel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyház története néhány évre nyúlik vissza. Előtörténete a Magyarországi Baptista Egyházhoz kapcsolódik. A Magyarországi Baptista Egyház pestlőrinci gyülekezetének 1988-ban Perjesi István lett a lelkipásztora. Az új lelkipásztor hatására a gyülekezet egyre inkább a karizmatikus-pünkösdista eszmék és gyakorlat felé fordult. Mivel a gyülekezet tagjainak jelentős része lelkipásztorát követve nem tudott azonosulni a Magyarországi Baptista Egyház 1994. június 11-i Rendkívüli Szövetségi Közgyűlésén elfogadott Hitelvi állásfoglalással[1], egyháztagságuk 1995-ben automatikusan megszűnt a Baptista Egyházban. Ezután alapították meg önálló felekezetként az Agapé Gyülekezet. Az „agapé” szó a Bibliában Isten természetfeletti, feltételektől mentes szeretetét fejezi ki. Később más baptista gyülekezetek tagjai közül is többen csatlakoztak az új egyházhoz.

Hitvallása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Agapé Gyülekezet hitvallása:

  1. Hisszük, hogy a Szentírás 66 könyve Istentől ihletett, mely a Szent Szellem által megelevenítve hitünk, közösségi és mindennapi életünk alapja.
  2. Isten szellemi valóság, a világ tökéletes teremtője, fenntartója és kormányzó Ura. Ő az eredete, oka és célja minden létezőnek, Aki öröktől fogva és örökké él. Emberi világunk számára három személyben jelenti ki magát: Ő az Atya, a Fiú és a Szent Szellem ( Szent Lélek).
  3. Az Atya gondviselő, szerető Isten, aki a legtökéletesebb kijelentést Fiában, Jézus Krisztusban adta önmagáról.
  4. Jézus Krisztus a láthatatlan Isten képmása, és egyszülött Fia, Aki valóságos Isten, és az emberiség megváltása érdekében, valóságos emberi testet öltött magára.
  5. Isteni személy, Aki Isten jelenlétének hordozója a teremtett világban, Aki vágyat ébreszt az emberben az Istennel való közösségre. Gyümölcseivel kialakítja Krisztus jellemét a hívőkben, ajándékaival pedig képessé teszi Isten szolgálatára.
  6. Hisszük, hogy az embert Isten a maga képmására, örök életre teremtette azzal a céllal, hogy Őt dicsőítse, imádja és uralmát megvalósítsa a földön, mint szabad akarattal rendelkező lény.
  7. Az ember – Sátán kísértése folytán – engedetlenné vált Teremtőjével szemben, és így alkalmatlanná lett Isten eredeti tervének megvalósítására, magára vonva ezzel Isten haragját.
  8. Az ember a maga erejéből képtelen változtatni bukott állapotán, ezért Isten Jézus Krisztusban ajánlotta fel ennek lehetőségét. Elküldte egyszülött Fiát, aki ártatlanul magára vette az ember bűnét, elszenvedve annak büntetését, és halálával kiengesztelte Isten jogos haragját a bukott emberrel szemben. Feltámadásával új és örök életet szerzett a benne hívőknek.
  9. Minden ember személyes felelőssége a megtérés, Krisztus üdvözítő munkájának hit általi elfogadása. A megtérés során az ember elfordul bűnös életétől, és bűnbánattal Jézus Krisztus uralma alá helyezi életét, elfogadja az Ő helyettesítő áldozatát.
  10. Isten a hozzá megtérő embert újjászüli Igéje és Szent Szelleme által és képessé teszi arra, hogy eredeti terve szerint éljen.
  11. Jézus példája és parancsa alapján olyan egyszeri engedelmességi cselekedet, melynek során a megtért, újjászületett és hitéről vallást tevő embert teljesen a víz alá merítjük az Atya, a Fiú, és a Szent Szellem nevében, aki ezzel azonosul Jézus Krisztus halálával, eltemetésével és feltámadásával, önkéntesen elkötelezve magát Isten igazságainak betöltésére.
  12. A hitre és megtérésre jutott emberben, aki Jézus Krisztust elfogadja személyes Megváltójának, a Szent Szellem jelen van. A megtéréssel egy időben vagy azt követően szükséges, hogy Jézus bemerítse őt a Szent Szellembe. Ezt az eseményt később folyamatosan újabb és újabb betöltekezéseknek kell követniük, hogy a Szent Szellem által kiformálódjon benne a Krisztus. A betöltekezés leggyakoribb jele a Bibliában a nyelveken szólás.
  13. Hisszük, hogy a Krisztusban hívő újjászületett emberek közössége az egész világon alkotja a láthatatlan, egyetemes eklézsiát, melynek feje Krisztus. A látható helyi gyülekezet tagjai azok a hívők, akik megtértek, újjászülettek, bemerítkeztek vízbe, nyitottak az Ige és a Szent Szellem munkája előtt és önként kérik felvételüket. A tagok elfogadják a gyülekezet hitvallását és szervezeti rendjét. A gyülekezet tagjai rendszeresen közösséget vállalnak:
  14. Jézus Krisztussal és egymással az Úrvacsorában, mely emlékezés a Megváltó halálára. Az Úrvacsora emlékjegyeiben – a kenyérben és a borban – Krisztus értünk megtört testével és kihullott vérével kerülünk közösségbe.
  15. Az istentiszteletben, amelynek középpontjában az Ige áll. Az istentisztelet további részei, az imádság, a Szent Szellem szabadságában való dicséret és imádás, valamint bizonyságtételek, prófétai üzenetek, önkéntes adakozás, és a résztvevők testi, lelki, szellemi szükségleteinek természetes és természet fölötti betöltése.
  16. Hisszük, hogy a házasság Isten által szerzett intézmény egy nő és egy férfi számára, mely egy egész életre szóló szövetség. Ennek alapja az isteni vezetés bizonyossága, az egymás iránti szeretet és hűség. Az Isten Igéje alapján a hitetlenekkel kötendő házasságot és a válást Isten akaratával össze nem egyeztethetőnek tartjuk. A gyermekek születését Isten áldásának, a művi abortuszt bűnnek tekintjük.
  17. Hisszük, hogy a halál a bűn következménye, melynek során átlépünk a látható világból a láthatatlanba.
  18. Jézus Krisztus feltámadása által a benne hívők újjászületésükkor egy új életre támadnak, szellemük megelevenedésével. Testük pedig Jézus második eljövetelével, az elragadtatáskor támad fel a halálból, illetve változik el dicsőséges testté.
  19. Mindenek megítélése Isten hatalmában van, aki az első feltámadásban részesülőket Jézus Krisztussal való dicsőséges örök életre, a második feltámadásban részesülők közül pedig, akik bűneikben maradtak, a Sátánnal együtt gyötrelmes örök kárhozatra juttatja.
  20. Az új ég és az új föld megteremtése után Jézus Krisztus átadja királyságát az Atyának, hogy Ő legyen minden mindenekben.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]