Afyonkarahisar (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Afyonkarahisar szócikkből átirányítva)
Afyonkarahisar
AfyonBurgberg.jpg
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Égei-tengeri
Rang város
Polgármester Abdullah Kaptan
Irányítószám 03000 és 03999 között[1]
Népesség
Teljes népesség 163 207 fő (2008)[2] +/-
Körzet népessége 238 408 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1034 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Afyonkarahisar (Törökország)
Afyonkarahisar
Afyonkarahisar
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 45′ 29″, k. h. 30° 32′ 19″Koordináták: é. sz. 38° 45′ 29″, k. h. 30° 32′ 19″
Az Afyonkarahisar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Afyonkarahisar témájú médiaállományokat.

Afyonkarahisar (jelentése törökül: fekete ópiumkastély) Afyonkarahisar tartomány székhelye Törökország nyugati részén, az azonos nevű körzet központja. Más elnevezései: Afyon (ópium), Karahisar-i Sahip. A város nevének írásmódja többször is változott, volt Afium-Kara-hissar és Afyon Karajóhisar is. 250 km-re található Ankarától délnyugatra, az Akar folyó mentén, 1034 méterrel a tengerszint fölött. A város fontos vasúti csomópont İzmir, Konya, Ankara és Isztambul között. A körzet népessége 2008-ban 238 408, a város népessége pedig 163 207 fő volt.[3]

A területen régóta ópiumot állítanak elő (az 1970-es évek óta szigorú állami felügyelet mellett), a város és a tartomány is innen kapta a nevét. Híres az afyoni márvány, a sucuk (török virsli-, illetve kolbászféleség) és a kaymak (tejfölhöz hasonló tejtermék); valamint a szőttes. A város tagja a Norwich-i Történelmi Városok és Régiók Európai Egyesületének.[4]

A város lakosságának növekedése
Év 1911 1990 1995 2000
Népesség 18 000 95 643 103 000 128 516

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Leo bizánci császár uralkodásáig Afyont Acroënus néven ismerték. 740-ben III. Leo győzelmet aratott az arabok fölött és a városnak a Nicopolis (A győzelem városa) nevet adta. Később a szeldzsuk törökök Kara Hissar-nak („fekete kastély”) nevezték el a várost, a város fölött 201 méterrel, egy vulkanikus dombon álló kastély után.

1392-ben I. Bajazid oszmán szultán meghódította a várost, de az 1402-ben Timur Lenk kezére került. 1428-ban került újra oszmán kézre. Az 1920-as években, a Török Függetlenségi Háború idején görög megszállás alá került. 1923 óta a Török Köztársasághoz tartozik.

Éghajlat, klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afyonkarahisar éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Rekord max. hőmérséklet (°C) 18,0 21,0 25,8 30,2 32,0 35,8 39,8 38,4 35,6 30,6 24,5 21,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 4,5 6,2 11,0 16,2 21,2 25,6 29,3 29,3 25,2 19,1 12,6 6,6
Átlaghőmérséklet (°C) 0,2 1,5 5,4 10,3 15,0 19,1 22,3 22,0 17,8 12,3 6,8 2,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,5 −2,6 0,2 4,5 8,3 11,5 14,0 13,8 10,2 6,2 1,8 −1,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) −22,2 −25,3 −17,0 −7,6 −3,1 1,5 5,6 2,4 −0,2 −4,6 −14,9 −18,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 41 38 44 47 48 34 18 12 17 39 33 48
Forrás: [5]


Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névadó erődítményen kívül a város érdekes látnivalói közé tartozik az Ulu Camii (Nagy Mecset) és az Altigöz híd, melyeket a 13. században építettek a szeldzsuk törökök.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]