Őszapó
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Északi őszapó (Aegithalos caudatus) |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Őszapó témájú médiaállományokat. |
Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása, elterjedése
Egyes fajai Európában, Ázsiában, Amerika északi vagy középső részén élnek. A Nyugat-Palearktiszban, így hazánkban is mindössze egy faja, az éppen ezért többnyire csak közönségesen őszapónak nevezett északi őszapó (Aegithalos caudatus) költ.
[szerkesztés] Megjelenése, felépítése
Törzse rövid és zömök. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Igen hosszú, erősen lépcsőzetes farka villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől.
[szerkesztés] Életmódja, élőhelye
A fogságot jól tűri, de csak párosával. Könnyen szobamadárrá szelídíthető.
[szerkesztés] Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- Monitoring Központ: Madárfajok > Verébalakúak

