Adzsdábijai csata

adzsdábijai csata
Líbiai polgárháború
Dátum	2011. március 15 – 2011. március 17. (Első ütközet) 2011. március 21 – 2011. március 26. (Második ütközet)
Helyszín	Líbia, Adzsdábija
Eredmény	A Kadhafit támogatók ideiglenes győzelme Az első ütközet után a főbb csomópontokat és a város nagy részét elfoglalták A második ütközet után a Kadhafi ellen lázadók magabiztosan nyertek.
Harcoló felek Kadhafi-ellenes erők Líbiai Néphadsereg Szabad Líbiai légierő Az ENSZ BT 1973. határozata alapján NATO Franciaország Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok Kadhafi seregei Líbia hadserege félkatonai szervezetek Haderő Saaiqa 36. zászlóalj Több száz önkéntes 2 vadászrepülőgép, 3 helikopter Veszteségek 136 halott, 175 eltűnt, 250 sebesült,, lagalább 1 tankot megsemmisítettek 20 halott, 20 fogságba esett, 3 tankot megsemmisítettek, 4–7 tankot zsákmányoltak tőlük, 2 felfegyverzett olajtanker elsüllyedt, 1 megsemmisült (az első összecsapásban, a felkelők meg nem erősített állításai alapján) 1 felfegyverzett olajtanker megsérült (az első összecsapásban, független források szerint) 21 halott, 6 fogságba esett, több mint 24 tankot, páncélozott járművet és hordozható rakétakilövőt megsemmisítettek vagy zsákmányoltak (Második összecsapás) 25–30 civil meghalt )

Az adzsdábijai csata a líbiai polgárháború fegyveres összetűzése Adzsdábija környékén játszódott le. A harcban a Moammer Kadhafi líbiai elnökhöz hű erők és az ellene lázadók csaptak össze. A második bregai csatában Kadhafi csapatai elfoglalták a várost, és már csak Adszdábija állt köztük és a felkelők központja, Bengázi között. Az adzsdábijai csata eredményének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ez dönthette el a felkelők sorsát, hogy tudnak tovább haladni, vagy teljesen elfojtják a kezdeményezést. 2011. március 26-án a felkelők a szövetségesek légi támogatásának is köszönhetően visszafoglalták a jelentős olajvárost Moammer Kadhafi ezredes seregeitől. A csata első felében Kadhafi csapatai szerezték meg a főbb útvonalak feletti ellenőrzést. Ezeken keresztül lehetett eljutni Bengáziba és Tobrukba. Ezzel párhuzamosan a város nagy rézét is elfoglalták. Bár a központ végig a felkelők kezén maradt, a kormány katonái körbevették őket, és a körgyűrű miatt semmiféle külső segítség nem érkezhetett el hozzájuk. A második rész után Kadhafi ellenfelei vették át az útkereszteződések felügyeletét, és megtisztították a várost a kormány katonáitól. A Via Barbián keresztül egészen Szirtig kergették őket.

Előzmények

2011. február 16–17-én Adzsdábija volt a kormányellenes tüntetések legfőbb színtere. Itt 10 embert megöltek, közülük többekkel a kormányhoz hű orvlövészek végeztek. A tüntetők gyorsan elfoglalták a várost, és miután a kormány központi irodáját felégették, szabad várossá nyilvánították a területet.

Az első ütközet

2011. március 15-én a pár órája elfoglalt Bregából a kormány csapatai előretörtek, és megtámadták Adzsábiját. A szárazföldön kívül tengerről és a levegőből is ostrom alá vették a várost. Ezelőtt már három napig a levegőből tüzeltek a területre. A felkelők március 13-án azt mondták, életük árán is megvédik a várost. Ennek ellenére a nem innen származó felkelők azonnal elhagyták a várost, amint a kormány megindította a támadásait. A civil lakossággal együtt Bengázi felé menekültek. A tüzérségi támadás után a kormányhoz hű katonák megkezdték a szárazföldi támadásukat. A támadók – a felkelők várakozásainak megfelelően – nyugat felől érték el a várost. Egy szakasz azonban kivált belőlük, és a város megkerülve délről lendültek támadásba. A kormány a nyugaton állomásozó felkelőket gyorsan legyőzte, és elfoglalták a város nyugati bejáratát. Ugyanakkor keleten is átették az irányítást, így a felkelők már nem menekülhettek el Bengázi felé sem. A árost elfoglalták, és az ide vezető csomópontokat mind a kormány ellenőrizte már. Így ők meg tudtak indulni a következő állomás, Bengázi irányába. Amint végeztek a város körbe kerítésével, a tankokkal minden irányból a városközpont felé vették az irányt. Az ottmaradt felkelőket bekerítették, és utcai harcok törtek ki. Ezalatt Bengáziból a helyszínre küldtek egy támadó repülőgépet, ami nekiállt bombázni a kormány tengeri hajóit. Ezeknek a város tengeri védelme lett volna a legfontosabb feladata. Független források szerint csak egy hajót ért találat, de a felkelők három eltalált hajóról beszélnek, melyek közül szerintük kettő el is süllyedt. Pár órával később már az egész város a kormány kezén maradt. A tankok azért még a külvárosokban maradtak, nehogy az éj leple alatt még megbúvó felkelők támadjanak a katonákra. A felkelők is győztesnek képzelték magukat, azonban éjfél körül tüzérségi támadást indítottak az Abidzsán körül elrejtőző kormánykatonák.

Március 16-án kiegyensúlyozott volt a városért folytatott csata. Egyi fél sem érezhette magát nyeregben, illetve egyikük sem szerezte meg teljesen a terület feletti ellenőrzést. A frontról visszatért kormánycsapatok arról számoltak be, hogy heves ellenállásba ütköztek a felkelők részéről. Bengáziból a felkelők egyik erősítő serege már csak pár kilométernyire volt a város keleti kapujától, mikor a kormány csapatai rájuk támadtak. Egy szűk folyosóval akarták összekötni Adzsábiját és Bengázit, hogy ezen keresztül tudják eljuttatni a szükséges utánpótlást. A keleti kertvárosok azonban még mindig Kadhafi kezén voltak. Miközben a nyugati városrész teljesen a kormány irányítása alatt volt, a felkelők délről próbáltak meg betörni. A nyugati bejáratnál három helikopterből lőtték a Kahafi mellett kitartó katonákat. Itt már a város elleni utolsó támadásra készültek. Szirtből katonai erősítés, fegyverek, lőszerek és egyéb harci eszközök érkeztek a területre.

Március 17-én, amint az óra elütötte az éjfélt, a kormány csapatai támadást intéztek a déli kapu ellen. Három órányi harc árán végül is sikeresen bevették. A délelőtti órákban a lojalisták elvágták a város keleti részén felállított folyosót. Már csak erre volt szükség ahhoz, hogy a várost ismét teljesen körbekerítsék. Az adzsdábijai ütközetek alatt Zueitina – a várostól északra fekvő kisebb olajváros – kikötőjénél erősítést kaptak a kormány katonái. A felkelők vezérei azonban arról számoltak be, hogy körbekerítették a szárazföldre lépő seregeket, és megtámadták őket. Másnap a felkelők arról számoltak be, hogy a kikőtöért vívott ütközetben az ő katonáik mellett civileket is lelőttek, azonban 20 katonát sikerült fogságba ejteniük.

A második összecsapás

Mivel március 19-én a szövets gesek már biztosították a Líbia feletti légtérzárat, és tüzelték Kadhafinak az utánpótlási vonalait, konvojait, a felkelők március 20-án Bengáziból elindultak, hogy visszaszerezzék Adzsábiját. Útközben zueitina városát is visszaszerezték. Március 21-én a Bengáziból előre törő felkelők megpróbáltál bevenni Adzsábiját. A céljuk a bennragadt felkelők segítése és a lojalisták kiűzése volt. A támadásukat azonban a több rakétakilövővel felszerelt tankoknak köszönhetően a kormány csapatai visszaverték. A felkelők egy, a várostól 12 mérföldnyire fekvő ellenőrző pontig hátráltak. Este az amerikai légierő lojalisták állásait lőtte Adzsdábija közelében. Ezekről a helyekrő állítólag ágyúkkal lőtték a várost.

Másnap a felkelők vezetői és a Guardian velük tartó riportere is gomolygó füstről számoltak be. Ez a városnak abból a részéből szállt fel, ahol a kormányzat épületei voltak. A felkelők szerint a szövetségesek légi támadásaiban legalább három, a kormányhoz tartozó tankot lőttek szét a város keleti bejáratánál. Az Al Jazeera egyik stábja az egyik ellenőrző pontnál egy tank romjait filmezte le. Ezt a pontot a felkelők a frontvonal részeként állították fel.

Március 23-án a NATO gépei ismét lőtték a város keleti kapujánál összesereglett kormánycsapatokat. A városból elmenekültek szerint már csak a városközpont van a felkelők kezén. A kertvárosok a kormány fennhatósága alá tartoznak. Az Independent riporterei egy kétnapos körúton ismerkedhettek meg az Adzsábijában uralkodó állapotokkal. Ezen a kormány szervezte úton nyoma sem volt annak a nagy pusztításnak, amiről felkelők számoltak be.

Március 24-én a városközpont kivételével még mindig Kadhafi seregei ellenőrizték a területet. Ide tartozott a város keleti és nyugati bejárata, valamint a külvárosok. Aknavetőkkel és tüzérségi fegyverekkel akadályozták meg, hogy a felkelők bejuthassanak a város belsejébe. Március 24-én későn több kinnrekedt felkelő megpróbált bejutni Adzsábijába. A városon belül ekkor a helyzet nagyon változatos volt. A területek egyik pillanatról a másikra cseréltek gazdát. Éjszaka brit repülőgépek intéztek támadást Kadhafi tankjai és páncélozott járművei ellen.

Március 25-én a város központi és nyugati része a katonák, a keleti része pedig a felkelők kezén volt. Reggel az ellenzék vezérei a törzsi vezetőkön keresztül üzenetet juttattak el Kadhafi csapataihoz. Arra szólították fel őket, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat. Mivel a lojális seregek nem tettek eleget a felkérésnek, a felkelők gyülekezni kezdtek a város egyik sarkában, hogy támadást indítsanak Adzsdábija ellen. Délután négy felkelő és több, a helyszínre szállított rakétakilövő tüzelt a kormány katonáinak állásaira. Az ellenfél tüzérsége felvette velóük a harcot. Mivel a kormány katonái felkelők egy csoportját feltartóztatták a kapuknál, az ellenzékiek visszavonták az eltervezett hadműveleteiket.

Voltak olyan csoportok, amelyek még az előző este felállított kordonokon keresztül még éjszaka is be akartak jutni Adzsábijába. A britek a városban és a környékén a kormány hét tankját semmisítették meg. Ekkor a város nyugati felét a kormány, a keleti szegmenst pedig a felkelők tartották ellenőrzésük alatt.

Március 26-án a felkelők azt jelentették, hogy teljes egészében ők irányítják a várost. Ezt az Al Jazeera helyszínen lévő tudósítói is megerősítették. A Reuters szerint Khaled Kaim külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy csapataikat kiszorították Adzsábijából. Szerinte a szövetségesek nyíltan a felkelőket támogatják. Innen az ellenzéki csapatok Brega felé indultak, hogy azt a várost is visszaszerezzék.

Az Al Jazeera értesülései szerint, a felkelők március 25-én éjsaka elfogták Kadhafi hadseregének az egyik tábornokát, Bilgasim al-Gangát.