Edirne
| Edirne | |
 |
|
| Edirne központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Márvány-tengeri |
| Tartomány | Edirne |
| Rang | tartományi székhely |
| Polgármester | Hamdi Sedefçi |
| Irányítószám | 22000–22999[1] |
| Körzethívószám | 00 90 284 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 138 222 fő (2008)[2] +/- |
| Körzet népessége | 153 199 fő[3] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Edirne
Pozíció Törökország térképén
|
|
| Edirne weboldala | |
Edirne (ókori nevén Hadrianopolis) Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén található; Edirne tartomány székhelye közel a görög és bolgár határhoz. Az azonos nevű körzet központja is egyben. Az I. világháborúig Adrianople, Hadrianopolisz (Drinápoly) néven ismerték Nyugat-Európában.
A körzet népessége 2008-ban 153 199 fő volt, a városé pedig 138 222 fő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
A várost a legendák szerint Hadrianus római császár alapította egy ősi thrakiai település helyén, melynek neve Uskadama (vagy Uskudama, Uskodama) volt. 1362-ben az Oszmán Birodalom meghódította a várost, mely egészen 1453-ig a birodalom fővárosa volt. Itt öntötte 1453-ban egy Orbán nevű magyar öntőmester a Bazilika nevű szuperágyút is II. Mehmed megbízásából.
Az ókori görögök idejétől kezdve a terület 15 nagy csata helyszíne volt. 378-ban itt győzték le a vizigótok Valens római császárt, és a város fontos erődítmény volt Kelet-Trákia és Konstantinápoly védelmében az 1912-1913-as balkáni háborúk idején. A várost 1829-ben és 1878-ban az oroszok, 1913-ban pedig a bolgárok foglalták el ideiglenesen.
A város eredeti nevét (Hadrianopolisz) alapítójáról kapta, és görögül illetve angolul ma is így nevezik (Adrianopole). A város török neve azonban Edirne vagy Edreneh, a szlávok Odrin-nak vagy Jedrene-nek nevezték. Valószínűleg mindegyik a Hadrianus-ból származik.
[szerkesztés] Látnivalók
Edirnében található Törökország legmagasabb minaretjeivel (70,9 m) rendelkező Szelim-mecset, melyet 1575-ben II. Szelim építtetett és az oszmán építészet nagymestere, Szinán tervezett. A minaretek mindegyikén 3, egymás fölé helyezett galéria van. Mindegyik galériára a minaret belsejében 300, egymást nem érintő lépcsőből álló csigalépcső vezet fel (Szinán találmánya). A minaretekről gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére. A mecset tágas, dísztelen belseje fölött négy hatalmas kupola található, amelynek átmérője 31,2 méter (az isztambuli Hagia Szophia-é 31,4 m).
Edirne híres az "olajos májról", fehér sajtjáról és gyümölcs alakú szappanjairól. Minden júniusban rendeznek a városban olajbirkózást, melynek neve törökül yağlı güreş mely az olimpiai játékok után a legrégebbi sportrendezvény.
[szerkesztés] Oktatás
- Trakya Egyetem
[szerkesztés] Híres edirneiek
- Cem Adrian énekes
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Edirne postai irányítószámai
- ↑
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Képek a városról
- Képek és információ
- Képek a városról
- Edirne Web Portal
- Honlap Edirnéről
- Edirne időjárás
- historynet.com - A konstantinápolyi ágyú
- Edirne University
|
|||||||||||
