Adolphe Napoléon Didron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolphe Napoléon Didron
Született1806. március 13.[1][2][3][4]
Hautvillers
Elhunyt1867. november 13. (61 évesen)[1][2][3]
Párizs
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • antropológus
  • régész
  • művészettörténész
Kitüntetéseia francia Becsületrend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolphe Napoléon Didron témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Adolphe Napoléon Didron (Hautvillers, 1806. március 13.Párizs, 1867. november 13.) francia régész és művészettörténész.

Élete[szerkesztés]

Victor Hugo tanácsára 1830-tól a középkor egyházi régiségeivel foglalkozott, melyeket később tanulmányai egyedüli tárgyává tett. Több ízben kikelt a klasszikai műrégészet képviselői ellen a francia akadémiában. Normandiában, Spanyol-, Görög-, Olasz-, Németországban és Angliában tett utazásai által nagyban kiszélesítette ismeretkörét.

1835-ben a Művészetek és műemlékek történelmi bizottsága titkárává választották és e minőségben szerkesztette a Bulletin archéologique című értesitőt (1840–47). 1836-tól 1843-ig a nemzeti régészetről felolvasásokat tartott a párizsi nagy közkönyvtárban, 1844-ben az Annales archéologiques című folyóiratot alapította.

Kiváló érdemeket szerzett magának az ókeresztény ikonográfia terén két műve által: Histoire de Dieu iconographie des personnes divines (Párizs, 1843) és Manuel d'iconographie chrétienne, grecque et latine (Párizs, 1845). Egyéb művei közül kiemelendők: Iconographie des chapiteaux du palais ducal de Venise (Velence, 1857) és Manuel des objets de bronze et d'orfèvrerie (Burges-zsel együtt, Párizs, 1849).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Didron, Adolphe-Napoléon, Adolphe-Napoléon Didron

Források[szerkesztés]