Adolf schaumburg–lippei herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf schaumburg–lippei herceg
AdolfvonSchaumburgLippe.jpg
Adolf schaumburg–lippei herceg
Született 1859. július 20.
Bückeburg
Elhunyt 1916. július 9. (56 évesen)
 Német Birodalom, Bonn
Házastársa Viktória porosz királyi hercegnő
Szülei I. Adolf schaumburg–lippei herceg
Hermina waldeck–pyrmonti hercegnő

Adolf schaumburg–lippei herceg (németül Prinz Adolf zu Schaumburg-Lippe, teljes nevén Adolf Wilhelm Viktor; Bückeburg, 1859. július 20.Bonn, 1916. július 9.) schaumburg–lippei herceg, 1895–1897 között Lippe régenshercege.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arms of Schaumburg-Lippe.png

Adolf schaumburg–lippei herceg 1859. július 20-án látott napvilágot I. Adolf schaumburg–lippei herceg (1817–1893) és Hermina waldeck–pyrmonti hercegnő (1827–1910) hetedik gyermekeként, egyben negyedik fiaként. Édesapja uralkodó hercegként irányította a viszonylag kicsi területű schaumburgi államot. Édesanyja a waldeck–pyrmonti uralkodó legfiatalabb leánya volt. A családban Adolf hercegen kívül még hét gyermek született, de kettő közülük kisgyermekként elhalálozott. Maga Adolf herceg a kor szokásainak megfelelően fiatalon belépett a hadseregbe, ahol is a bonni huszárezredben szolgált.

A herceg 1890-ben egy Mária wiedi hercegnéhez tett látogatás során ismerkedett meg majdani feleségével, a porosz király leányával. Kettejük házasságát a hercegnő szülei szorgalmazták, mivel a hercegnő házassági tervei már többször kudarcba fulladtak. Adolf schaumburg–lippei herceg és Viktória porosz királyi hercegnő (1866–1929) eljegyzését megismerkedésük évének júliusában hozták nyilvánosságra. A menyegzőt 1890. november 19-én tartották a berlini császári palotában a porosz uralkodópár és az özvegy német császárné jelenlétében. A házasság boldogtalanul alakult – egy korai vetéléstől eltekintve nem születettek gyermekeik, és a porosz királyi hercegnő sosem rejtette véka alá megvetését férje az uralkodócsaládok között alacsonynak számító származása miatt. A házaspár olaszországi és egyiptomi nászútját követően a bonni Schaumburg-palotában rendezte be állandó otthonát. A palota később a német kancellár lakhelyeként szolgált.

1895. március 20-án elhunyt a gyermektelen Valdemár lippei uralkodó herceg. Az uralkodó még életében rendezni kívánta a lippei trónutódlás kérdését, mivel az öröklési sorban az utána következő Sándor lippei herceg, az uralkodó öccse gyengeelméjű volt. Valdemár herceg végakaratában a lippei uralkodócsalád schaumburgi ágából származó Adolf schaumburg–lippei herceget nevezte ki öccse jövőbeni régensének. A döntés a herceg halála után súlyos vitákhoz vezetett a régensséget magának követelő lippe–biesterfeldi és molkei, illetve a schaumburg–lippei uralkodócsaládok között. A kérdésbe – minthogy sógorságban állt Adolf herceggel – II. Vilmos német császár és porosz király is beavatkozott. Az ügyben a régenskedő herceg és az országgyűlés végül megegyezésre jutottak oly módon, hogy régensi tanácsot választottak. 1897. június 22-én a régenstanács egy határozatot tett közzé a tanács elnökének, Albert szász királynak a vezetésével. Ebben a tanács hivatalosan is elismerte Ernő lippe–biesterfeldi gróf jogát a lippei régensi címre. Adolf schaumburg–lippei herceg ekkor a gróf javára lemondott régensi címéről.

A régensi kérdés után a herceg visszavonultan élt feleségével bonni palotájukban. Adolf schaumburg–lippei herceg ott hunyt el 1916. július 9-én ötvenhat éves korában. Özvegye később feleségül ment egy nála jóval fiatalabb orosz nemeshez.

Leszármazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]