Adler Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adler Zsigmond
Született 1901. április 17.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1982. február 12. (80 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhelye Farkasréti temető (26/1-9-2)
A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Adler Zsigmond (Budapest, Terézváros, 1901. április 17.[3] – Budapest, 1982. február 12.) ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője, az első magyar ökölvívó mesteredző.

Élete[szerkesztés]

1901. április 17-én született Adler Márkus Joel sütősegéd és Kohn Terézia (1876–1937) fiaként.[4] Apja a gácsországi Jawornikból költözött Magyarországra, anyja Felsőpáhokról származott.

Sportolói pályafutása[szerkesztés]

1917-től a III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet), 1925-től a BTK (Budapesti Testgyakorlók Köre) ökölvívója volt. 1924. június 1-jén – Sas néven – szerepelt a magyar ökölvívó válogatott első nemzetek közötti találkozóján. 1925-ben légsúlyban magyar bajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben Stockholmban a magyar csapat tagja volt az első ökölvívó Európa-bajnokságon. 1924-ben és 1925-ben összesen négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban a BTK csapatával magyar csapatbajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben visszavonult.

Edzői pályafutása[szerkesztés]

Edzőként a magyar ökölvívó sport kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással volt a sportág magyarországi fejlődésére. Még aktív sportolóként, 1927-től vállalt egyesületénél edzői feladatokat. 1928-tól 1948-ig megszakításokkal a BTK, egyúttal 1930-ban és 1934-ben az Európa-bajnokságon, 1932-ben és 1936-ban az olimpián induló magyar ökölvívó válogatott edzője volt. 1940-ben a Testnevelési Főiskolán ökölvívó mesteri – mai szóhasználattal: ökölvívó szakedzői – oklevelet szerzett. A BTK megszűnése után, 1948-tól 1970-ig a Vasas és az Újpesti Dózsa edzője, illetve 1952-től 1972-ig a magyar válogatott vezető edzője és szövetségi kapitánya volt. Legeredményesebb tanítványa a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, akinek felkészülését 1953-tól 1962-ig irányította. 1958-ban[5] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[6] 1961-ben – Szántó Imre, Bondi Miksa és Szegfy László mellett – elsőként szerzett Magyarországon ökölvívó mesteredzői képesítést.

Adler Zsigmondnak és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 26/1-9-2.

A hazai sportirányítással fennálló ellentétei miatt több nagy nemzetközi versenyre nem kapott kiutazási engedélyt, így nem ő vezette a magyar ökölvívó válogatottat az 1964. évi tokiói és az 1968. évi mexikóvárosi olimpián sem. Az 1972. évi müncheni olimpia után vonult nyugalomba. Emlékét 1984-től a Vasas által rendezett Adler Zsigmond-emlékverseny őrzi.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozat (1947)[7]
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[8]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[9]
  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérme arany fokozat (1961)[10]

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adler Zsigmond, Sas, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00096.htm
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  3. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1158/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  4. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 37/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  5. Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
  6. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
  7. Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. december 16.) 1. o.
  8. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
  9. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  10. Sportvezetők kitüntetése. Népsport, XVII. évf. 78. sz. (1961. április 29.) 1. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap