Adler Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adler Mór.jpg
Őszi csendélet

Adler Mór (Óbuda, 1826. május 24.Budapest, 1902. október 12.) magyar festő

Élete és munkássága [szerkesztés]

Zsidó származású volt. A magyar úttörő festők egyike. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korá­ban, mint a magyar festők nesztora halt meg. A pesti Műegyletnek 1851-ben rendezett kiállításán szerepelt először Tonett-csendélet című képével és ezu­tán 58 éven át állította ki képeit. Főleg arcképeket és csendéleteket festett pontos, aprólékos kivitel­ben. Pesten korán feltűnt a Weiszenberger-féle rajziskolában, honnan a bécsi akadémiára ment. Itt Ender és Kupelwieser a történelmi és vallásos festészet akkori híres művelői lettek a tanárai (18421845). Bécsben Jacobovics közkórházi orvos szá­mára készített patológiai tárgyú rajzokkal tartotta fenn magát. Bécsből a nagy stílus mesterei, Zimmermann és Schnorr von Carolsfeld Münchenbe vonz­ották (1845), majd 18461848 között a párizsi akadé­mián Horace Vernét és Delaroche mellett, azután pedig Drolling magániskolájában tanult. Hosszú pesti tartózkodását csak néha szakította meg német, olasz és franciaországi tanulmányútjaival. Az 1896-iki millenniumi kiállításon arcképeinek és csendéleteinek még egy kisebb gyűjteményé­vel, halála előtt utoljára pedig édesanyjának nagy szeretettel festett arcképével az 19001901-iki téli tárlaton vett részt. A Magyar Történelmi Arckép­csarnokban Eötvös József báró egy arcképe (1872), a Szépművészeti Múzeumban egy csendélete van. Számos magántulajdonban levő arcképén kívül egy önarcképe az Ernst Múzeumban 1913-ban rendezett magyar Biedermeier-kiállításon volt látható.

Források [szerkesztés]

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 9. o.  Online elérés
  • Művészeti lexikon/ szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Adler Mór szócikket ld. 6. o.

Külső hivatkozások [szerkesztés]