Adhézió
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az adhézió egymástól különböző molekulák között fellépő vonzó kölcsönhatás. Lásd még: adhéziós kopás.
Tartalomjegyzék |
Adhéziós mechanizmusok [szerkesztés]
Mechanikus adhézió [szerkesztés]
A kölcsönhatásban részt vevő anyagok kitöltik a határfelületen található pórusokat, egyenetlenségeket ezzel gyakorlatilag egymásba kapaszkodva. Példa erre a varrat, a tépőzár és bizonyos adhezív textíliák.
Kémiai adhézió [szerkesztés]
Mikor két anyag vegyületet alkot a határfelületen. A legerősebb kapcsolat akkor jön létre, ha az anyagok ionos- vagy kovalens kötést alakítanak ki egymással. Gyengébb kapcsolatot eredményez például a hidrogén-híd.
Diszperz adhézió [szerkesztés]
A diszperz adhézió, vagy más néven adszorpció esetén a van der Waals-erő tartja össze az anyagokat.
Elektrosztatikus adhézió [szerkesztés]
Bizonyos anyagok elektronokat cserélhetnek, elektromos töltéskülönbséget hozva létre a határfelületen. Ez egy kondenzátorszerű struktúrát eredményez és vonzó elektrosztatikus erőt hoz létre az anyagok között.
Diffúz adhézió [szerkesztés]
Bizonyos anyagok kapcsolódhatnak a határfelületen lezajló diffúzió hatására. Akkor történhet meg, ha mindkét anyag mozgékony és jól oldódnak egymásban. Mikor fém és kerámia testeket hevítenek a határfelületen lezajló diffúziós mozgás fogja össze a két anyagot.
Adhéziós erők tulajdonságai [szerkesztés]
Az adhéziós kapcsolat ereje meghatározható az anyagi minőség, a kölcsönhatás típusának és a kölcsönható felület méretének ismeretében. Az egymást nedvesítő anyagok közt rendszerint erősebben jelentkezik az adhéziós kölcsönhatás.
Források [szerkesztés]
- Kislexikon: Adhézió
