Ádám (keresztnév)
Az Ádám [1] bibliai férfinév, az első emberpár férfitagjának neve.[2] A név héber eredetű (אָדָם), az eredeti jelentése: ember (az emberi faj neve vált személynévvé).[2] A szó alapjelentése „vörösnek lenni”, az adam szó valamennyi sémi nyelvben egyben „embert”, „földből valót” és „vörös színűt” is jelent[2] (héber: אָדָם, arab: آدم).
[szerkesztés] Gyakorisága
Az Ádám a 16.-17. században nagyon gyakori név volt, de a 19. század elejére szinte teljesen feledésbe merült.
Az újszülötteknek adott nevek körében 1967-ben is csak 64-en kapták ezt a nevet, de az 1980-as évekre a 20. legnépszerűbb férfinév lett.[3] Az 1990-es években igen gyakori név.[2][4] A 2000-es években az 5-10., a 2010-es évek elején a 6. leggyakrabban adott férfinév volt.[5]
A teljes népességre vonatkozóan az Ádám név a 2000-es években a 29-31., a 2010-es években a 28-29. leggyakrabban viselt férfinév.[6]
[szerkesztés] Névnapok
[szerkesztés] Idegen nyelvi változatai
- Adán (spanyol)
- Adam (angol, francia és számos más nyelv)
- Ádhamh, Ádam (ír)
- Adamo (olasz)
- Adão (portugál)
- Adem (török)
[szerkesztés] Híres Ádámok
[szerkesztés] Magyarok
|
|
[szerkesztés] Uralkodók
[szerkesztés] Szentek, boldogok
- Guglionesi Szent Ádám olasz ferences szerzetes
- Boldog Ádám (Adam Bargielski) lengyel pap
[szerkesztés] Külföldiek
- Ádám bibliai alak
- Adam Ant angol punkénekes
- Adam Clayton angol zenész (U2 együttes)
- Adam de Givenchi francia trubadúr
- Adam de la Halle francia költő
- Adam Elsheimer német festő
- Adam Falckenhagen német zeneszerző
- Adam Ferguson skót filozófus
- Adam Małysz lengyel síugró
- Adam Michnik lengyel író
- Adam Mickiewicz lengyel költő
- Adam Friedrich Oeser (Oeser Ádám) magyarországi születésű német festő
- Adam Gottlob Oehlenschläger dán költő
- Adam Kozłowiecki magyarországi születésű zambiai katolikus érsek
- Adam Opel német mérnök, az Opel autógyár alapítója
- Adam Sandler, amerikai színész
- Adam Sedgwick angol geológus
- Adam Stefan Sapieha lengyel érsek, bíboros
- Adam Savage amerikai televíziós műsorvezető
- Adam Smith skót közgazdász, filozófus
- Adam van Noort németalföldi festő
- Adam von Bremen (Brémai Ádám) német történetíró
- Adam Weishaupt német filozófus
- Adam Yauch amerikai zenész
- Adem Kılıççı török amatőr ökölvívó
- Adem Ljajić szerb labdarúgó
[szerkesztés] Egyéb Ádámok
[szerkesztés] Vezetéknévként
Az Ádám családnévként is előfordul nem csak önállóan, de származékaiban is: Ádán, Ádány, Adami, Adó, Adók.
[szerkesztés] Földrajzi névként
A Somogy megyei Ádánd község nevében az Ádám honfoglalás előtti -d kicsinyítőképzős származéka rejlik.
[szerkesztés] A művészetekben
- Irodalomban
- Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának a szereplője
- Ádám, hol vagy? címmel Ady Endre verse
- Könnyűzenében
- Ádám, hol vagy? címmel Fenyvesi Gabi slágere
[szerkesztés] Szólások
- Ádám látott ilyet kisinas korában: ezt a hihetetlen dolgokra mondják [3]
- Sok az Ádám népe: mondják akkor, ha sokan összegyűltek egy helyre [3]
- Ádámnál és Évánál kezdi: azaz nagyon messziről kezd mondani valamit [3]
- Rokonok Ádámról, Éváról: olyan távoli rokonok, hogy az már nem is számít rokonságnak [3]
[szerkesztés] Szállóige
- Ádám, hol vagy? (Mózes könyvéből)
[szerkesztés] Köznyelvi kifejezések
- makadámút: egy skót mérnök, J. L. MacAdam találta fel
- ádámcsutka: más néven ádámalma, ádámbütyök, ádámcsomó, ádámcsont, ádámfalat, ádámgége, ádámgombja, ádámgörcs
- ádámkosztüm: aki ebben jár, az meztelen
- ádámbűz: népmesékben az idegenek szagára mondták
- Ádám villájával eszik: evőeszköz nélkül, kézzel eszik
[szerkesztés] Jelentősége a névadásban
Voltak korok, amikor a különnemű ikergyerekeknek szívesen adták az Ádám-Éva neveket.[3]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Kálmán Béla: A nevek világa
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
[szerkesztés] Források
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit: Hogyan hívnak? Könyv a keresztnevekről, Korona Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963 9036 250

