Adamovich József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adamovich József
Életrajzi adatok
Születési névAdamovich József
Született1845. május 28.
Sajóhídvég
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1887. január 6. (41 évesen)
Tiszaeszlár
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1869.

Adamovics József, másként: Adamovich (Sajóhídvég, 1845. május 28.Tiszaeszlár, 1887. január 6.) plébános.

Élete[szerkesztés]

Pappá szentelték 1869. július 25-én. Egerszalókon, Gyöngyöshalászon, 1872-től Harsányban, később Diósgyőrben, Szentiványon és Füzesabonyban működött mint káplán. 1878. szeptember 10-én plébános lett Tiszaeszláron. Itt szolgált a tiszaeszlári vérvád eseményeinek idején, amikor a helyi zsidókat azzal vádolták, hogy rituálisan meggyilkoltak egy Solymosi Eszter nevű keresztény gyermeket.

Írásai azt bizonyítják, hogy valószínűleg hitt a rituális gyilkosság lehetőségében. Nem sokkal Solymosi Eszter halála után cikke jelent meg a Magyar Állam hasábjain.[1] Erre a cikkre hivatkozott Istóczy Győző 1882. május 24-i interpellációjában.[2] Később ugyanebben a lapban vitacikket is közölt Adamovich.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Egy lány eltűnésének titokzatos esete (Magyar Állam, 1882. május 20.)
  • A Tisza-Eszlári zsidókérdés. Válasz Schück: A keresztények a zsidókról czímű röpiratára. (Budapest, 1882)(Külön-nyomat: Tiszaeszlár-Zsidókérdés. Válasz Schuck Salamon karcagi főrabbinak. A keresztények a zsidókról. Bp. 1882. Hunyadi M. műintézet.)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa Múzeum, 1996.
  2. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 339.
  3. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben ezzel a címmel a tiltott könyvek listájára vette a művet [1] Archiválva 2005. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]