Adam Richetti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adam Richetti
Adam Richetti FBI mugshot.jpg
Adam Richetti FBI-képe

Született 1909. augusztus 5.
Strawn
Elhunyt 1938. október 7. (29 évesen)
Jefferson City
Halál oka kivégezték
Bűncselekmények részletei
Modus operandi bankrablás, emberrablás
Országok  Amerikai Egyesült Államok
Időszak 1928–1938
Őrizetbe véve 1928-1930
Büntetés halálbüntetés

Adam „Eddie” Richetti (Strawn, 1909. augusztus 5. - Jefferson City, 1938. október 7.) amerikai bűnöző, a hírhedt Pretty Boy Floyd bűntársa volt. Floydot és őt 1933-ban azzal vádolták meg, hogy részt vettek a Kansas City-i mészárlásban. 1938-ban kivégezték.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adam Ricetti 1909. augusztus 5-én született a texasi Strawn településen. Családjával három évvel később az oklahomai Lehigh-be költözött. Két testvére volt, Joseph, a bátyja és Eva, a húga. Richetti már 14 éves korában keményen inni kezdett, első bűnügyét, egy rablást két nappal 19. születésnapja után, 1928. augusztus 7-én követte el az indianai Crown Pointban. Letartóztatták, majd a Pendleton állami javítóintézetbe került, ahonnan 1930. október 2-án szabadult.

Két évvel később elkövette első bankrablását, amikor csatlakozott Fred Hamnerhez és a Smalley testvérekhez egy Mill Creek-i akcióben. Menekülés közben Hamnert lelőtték, a Smalley testvéreket megsebesítették és elfogták a rendőrök. Richetti szintén megsebesült, de sikerült elmenekülnie 800 dollárral. Eljutott az oklahomai Sulphurba, de ott, alig két órával a rablás után, letartóztatták. Április 5-én elítélték, és a McAlester állami börtönbe küldték. Négy hónap múlva óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és Richetti felszívódott.

1933. január 12-én a Missouri Ash Grove-ban tűnt fel, amikor társaival – Edgar Dunbarral és Aussie Elliott-tal – háromezer dollárt zsákmányolt egy bankból. Elliott-tal bátyja bolivari otthonában keresett menedéket. Ebben az időben ismerkedett meg Pretty Boy Floyddal, aki egyik legközelebbi bűntársa lett. 1933. június 14-én a Missouri államban található Mexicóban kifosztottak egy bankot, ahonnan 1638 dollárt raboltak el. Aznap délután két rendőrt gyilkoltak meg ismeretlenek a közeli Columbiában, és a hatóságok tévesen Richettiéket vádolták meg.

Június 16-án Richetti és Floyd elrabolta Bolivarból William Killingsworth seriffet, és egy lopott autóval keletnek indultak. Clintonban elfoglaltak egy másik autót, és annak a vezetőjét, Walter Griffith-t is magukkal vitték. Később Kansas City közelében mindkettőjüket elengedték. Miközben ők Missourin hajtottak keresztül, a bankrabló Frank Nasht vonattal Kansas Citybe vitték Arkansasból. A rablót megpróbálták társai kiszabadítani, de az akció nem sikerült, és a lövöldözésben négy rendőr mellett Nash is meghalt. A szemtanúk egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek, és számos bűnözőt ismertek fel az elkövetők között.

Augusztus 29-én Richetti és Floyd ismét lecsapott egy galenai bankban, ahonnan háromezer dollárt zsákmányolt. Szeptember 21-én barátnőikkel – Rose Ash-sel és Beulah Birddel – beköltöztek egy buffalói apartmanba. Itt érte a hír őket október 10-én, hogy az FBI, annak ellenére, hogy semmi közük nem volt a Kansas City-i mészárláshoz, megvádolta őket a gyilkossággal. Floyd ekkorra már az egyes számú közellenség volt Amerikában.

Október 20-án Oklahoma felé indultak. Kétnapi utazás után az autójuk lerobbant Wellsville közelében. A két nőt elküldték, hogy szerezzenek egy vontatót, ők meg elrejtőztek az erdőben. Egy helyi lakos azonban észrevette őket, és értesítette a rendőrséget. Richettit letartóztatták, Floyd azonban elmenekült, de a Melvin Purvis irányította ügynökök a nyomában maradtak.

Adam Richetti bűnpere 1935. június 13-án kezdődött. Mivel a szemtanúk – tévesen – felismerték benne az egyik Kansas City-i merénylőt, bűnösnek találták Frank Hermanson rendőrtiszt meggyilkolásában. 1938. október 7-én gázkamrában kivégezték.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Adam Richetti című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.