Acél (családi név)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Acél vagy Aczél családnév szláv eredetű acél szóból keletkezett régi magyar személynév. Eredetileg foglalkozásnév volt, jelentése: acélverő, (fegyver)kovács.[1] A nevet kikeresztelkedett zsidók is felvették, de az acél családnév nem a héber barcel vagy barzel (=vas), hanem az ószláv ocel (=acél) jelentés alapján került a magyar nyelvbe.[2] Az alapszó azonban a más jelentést hordozó latin „aciarium, aciariu, acies” (=tűfok, éles vagy csatarend) szavakból képződhetett, melyből több európai nyelvben acél, acélos edzett jelentéssel képeztek szavakat. (Például románul oţel, csehül ocel furlánul açâl és görögül ατσάλι atsáli.)

Utónévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Acél a Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített utónév is egyben, mely az 1990-es években szórványosan fordult elő. Ajánlott névnapja október 28.[1]

Híres Ac(z)élok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Ladó János. Magyar utónévkönyv, Bíró Ágnes, Vince Kiadó Budapest, p. 24. o. ISBN 963 9069 728 (2005) 
  2. Dr. Bartha József: Zsidók voltak-e Erdély keresztény őslakói?. betiltva.com. (Hozzáférés: 2010. június 12.)