Abraham van Beijeren
Abraham van Beijeren /névváltozat: Beyeren és Beieren/ (Hága, 1620/21 körül — Overschie, Rotterdam 1690.) az egyik kiemelkedő csendéletfestő a holland aranykorban.
Életpályája [szerkesztés]
Hágában, Delftben, Amszterdamban, majd Akmaarban és Goudaban élt. 1947-ben házasodott meg, felesége Anna van den Queborn. 1677-ben Overschie-ben telepedett le, s itt érte a halál 1690-ben.
Az 1640-es évek elején tájképeket festett, de hamarosan áttért a csendélet-festésre. Tagja lett a Szent Lukács céhnek. Eleinte halas csendéleteket, majd „életnagyságban” festett pazaron díszített lakoma asztalokat, amelyeket a gazdag holland polgári családok otthonaiban látott. Gyakran festett virágos csendéleteket is, az üveg, kínai porcelán edények és ötvösmunkák és a drága asztalterítők, damaszt, szatén, bársony szintén hangsúlyos szerepet kaptak csendéleteiben. Pazarul bánt a fény-árnyék hatások és a színek alkalmazásával, hozzáfogható más nagy csendéletfestők a holland aranykorban Willem Claesz Heda és Willem Kalf.
A világ számos híres múzeumában őrzik műveit, a Rijks Múzeum Amszterdamban, az Alte Pinakothek Münchenben, a Puskin Múzeum Moszkvában, a Gemäldegalerie Drezdában, a County Museum of Art Los Angeles-ben, stb. A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle egy tengerképet és két csendéletet.
Források [szerkesztés]
- A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Abraham van Beijeren lásd 190. p. ISBN 963 13 2393 5
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Beijeren, Abraham van lásd 90. p.
További információk [szerkesztés]
- Életrajza, munkássága, Web Gallery of Art (angolul)
- Életrajza, munkássága, freedictionary.com (angolul)
|
|||||

