Abraham Gancwajch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abraham Gancwajch
Született1902
Częstochowa
Elhunyt1943 (40-41 évesen)
Varsó
Állampolgárságalengyel
Foglalkozásaújságíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Abraham Gancwajch (1902 — valószínűleg megölték 1943-ban Varsóban)[1] a második világháborúban Lengyelország megszállása idején a varsói gettóban az egyik leghírhedtebb nácikollaboráns és a zsidó alvilág egyik leghírhedtebb vezérfigurája volt.[2] Gancwajch gettóbeli tevékenységéről megoszlanak a vélemények, de a kutatók ma egybehangzóan állítják, hogy a nácik ügynöke és kollaboránsa volt, akit erre főleg az egyéni haszonszerzés motivált.[3][4]

Élete[szerkesztés]

Gancwajch a lengyelországi Częstochowában született.[4][5] Fiatal korában jiddis nyelvű újságíró és szerkesztő volt Łódźban,[4] majd Ausztriába ment, ahol Bécsben az Irena Harand által szerkesztett Gerechtigkeit (Igazság) című folyóirat zsidóügyi tudósítójaként dolgozott. 1936–1938 körül elűzték Bécsből és visszatért Lengyelországba,[4] ahol szónoki képességeiről ismert tekintélyes tanárrá és cionista újságíróvá vált.[3] Łódźban a Hasomér Hacair szocialista-cionista cserkész szervezet vezetője is volt.[6]

Lengyelország német lerohanása után Varsóban tűnt fel olyan emberként, akinek jó kapcsolatai vannak a Sicherheitsdiensttel. (SD)[4] Kollaboránsként hetente készített ügynöki jelentést a Gestapo számára.[6][7] E jelentései megtalálhatók a Varsói Állami Levéltárban (Archiwum Państwowe w Warszawie).[8] 1940 decemberében létrehozta a 13-as Csoport hálózatát, a varsói gettóban működő zsidó nácikollaboráns szervezetet, melyet Israel Gutman és Emanuel Ringelblum a „Zsidó Gestapo”-nak" nevezett.[3][4][9]

Gancwajch úgy vélte, hogy a németek megnyerik a háborút és azt hirdette, hogy a zsidóknak ki kell szolgálnia őket , hogy ezzel biztosítsák túlélésüket.[4][9] A német megszállókkal való együttműködést egy külön e célra nyomtatott brosúrában is népszerűsítette, ami felháborította a gettó lakóit.[3][4][10] Szószólója volt a náci Madagaszkár-tervnek is, melynek keretében a náci megszállás alatt élő összes zsidót a távoli szigetre telepítették volna.[4] Adam Czerniaków, a varsói gettó Zsidótanácsának vezetője, akinek Gancwajch a helyére szeretett volna kerülni,[3][11] naplójában úgy említette, mint "hitvány, visszataszító alak".[12] Janusz Korczak, aki egy árvaházat működtetett a gettóban, amikor megkérdezték, miért működik együtt Gancwajchhal, így válaszolt: "Még magát az ördögöt is felkeresem, hogy megmenthessem a gyerekeket".[2]

A gettóban fényűzően élt, amihez különféle módszerekkel hatalmas összegeket hajtott be a gettó lakóin.[3] Ennek ellentételezéseként népszerűségi kampánya keretében segélyakciókkal támogatta a szegényeket és a művészeket; azonban a karitatív tevékenységeit is alantas célokra használta. Például létrehozott egy kórházat és mentőszolgálatot, de ezeket hamarosan a 13-as Csoport csempésztevékenysége céljára használták, amely maga is egy védelmi pénz beszedő hálózattá vált, miközben eredetileg a gettó feketepiaca elleni harcra hozták létre.[3]

Miután a németek 1942-ben felszámolták a 13-as Csoport nagy részét, Gancwajch az „árja oldalon”, Varsó gettón kívüli részében bukkant fel,[3] ahol ő és csoportja egyes tagjai magukat zsidó ellenállási harcosoknak kiadva zsidókat bújtató, vagy egyéb módon segítő lengyelekre vadásztak. Ő volt a hírhedt Żagiew, a Gestapo számára dolgozó zsidó provokátorszervezet vezetője is.[13] Igyekezett szabotálni a varsói gettófelkelés előkészítését.[3] A Zsidó Harci Szervezet halálra ítélte, de nem sikerült likvidálniuk. További sorsa máig ismeretlen, egy adatközlés szerint családjával együtt kivégezték a varsói Pawiak börtönben, valószínűleg 1943 kora tavaszán.[4][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Antwerp Immigration record
  2. ↑ a b Lawrence Baron, Projecting the Holocaust into the Present: The Changing Focus of Contemporary Holocaust Cinema, Rowman & Littlefield, 2005, ISBN 0-7425-4333-1, Google Print, p. 83
  3. ↑ a b c d e f g h i Itamar Levin, Walls Around: The Plunder of Warsaw Jewry During World War II and Its Aftermath, Greenwood Publishing Group, 2004, ISBN 0-275-97649-1, Google Print, pp. 94–98.
  4. ↑ a b c d e f g h i j Warsaw Ghetto Database. Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben at Warszawa.Getto.pl; Note 1, 3, 4, 11, 13.
  5. ↑ see for confiriming report from Czestochowa
  6. ↑ a b W. D. Rubinstein, The Left, the Right, and the Jews, Universe Books, 1982, ISBN 0-87663-400-5, Google Print, p. 136.
  7. ↑ Ringelblum, Emanuel. Kronika getta warszawskiego. Wrzesień 1939 - styczeń 1943 (lengyel nyelven). Warszawa: Spółdzielnia Wydawnicza „Czytelnik”, 345.. o. (1983). ISBN 8307008794 
  8. ↑ T.Lisiak, Ireneusz. Żydowscy kolaboranci Hitlera (lengyel nyelven). Warszawa: Capital, 191.. o. (2013). ISBN 9788364037535 
  9. ↑ a b c Richard L. Rubenstein, John K. Roth, Approaches to Auschwitz: The Holocaust and Its Legacy, Westminster John Knox Press, 2003, ISBN 0-664-22353-2, Google Print, p. 413.
  10. ↑ "All Are Equal." Archiválva 2014. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Janusz Korczak biography at Korczak.com
  11. ↑ Yehuda Bauer, Jews for Sale?: Nazi-Jewish Negotiations, 1933–1945, Yale University Press, 1994, ISBN 0-300-06852-2, Google Print, p. 70.
  12. ↑ Hilberg, Raul. The Warsaw Diary of Adam Czerniakow: Prelude to Doom. Ivan R. Dee (1999). ISBN 1-56663-230-7 
  13. ↑ Tadeusz Piotrowski, Poland's Holocaust: Ethnic Strife, Collaboration with Occupying Forces and Genocide in the Second Republic, 1918–1947, McFarland 1998, ISBN 0-7864-0371-3, Google Print, p. 66.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Abraham Gancwajch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abraham_Gancwajch&oldid=26521956”