Abody Előd

Abody Előd
Született	1896. november 27. Dés
Elhunyt	1949. január 9. (52 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Abody Béla
Foglalkozása	gépészmérnök, pedagógus
Sírhelye	Farkasréti temető (26/2-1-31)
A Wikimédia Commons tartalmaz Abody Előd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Abody Előd (Dés, Erdély, 1896. november 27. – Budapest, 1949. január 9.) magyar mérnök, tanár, a műegyetemi Aerodinamikai Intézet alapítója. Teljes neve Abody Előd Anderlik.

Élete

Az első világháború végén Fischamend repülőkísérleti állomásán teljesített katonai szolgálatot, ahol az akkori neves repülőszakemberekkel, köztük Kármán Tódorral került szoros kapcsolatba. 1921-ben végzett a budapesti műegyetemen, majd a III. mechanikai tanszék tanársegéde lett. 1923-tól külföldi ösztöndíjjal tanulmányútra ment. 1925-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, Rockefeller-ösztöndíjat nyert és előbb Göttingenben, majd a londoni Imperial College of Sciencen folytatott aerodinamikai tanulmányokat. 1929-ben magántanári képesítést nyert, egyúttal megbízzák a Légügyi Hivatalban a repülőgép-ellenőrzési osztály vezetésével. Ebben az időben irányította az AVIS (Anderlik–Varga–iskola-sport) vadászrepülőgép-típusok acélcsővázas szerkezeteinek építését.

1931-től megbízott előadó, 1933-tól helyettesítő tanár volt a mechanikai tanszéken. 1934-től az aerodinamikai tanszék tanára, 1936-tól megszervezte és felépítette az Aerodinamikai Intézetet. Itt üzembe állította az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzátartozó mérőberendezésekkel. Az intézeti berendezések később egy függőleges rendszerű szélcsatornával is bővültek a repülőgép dugóhúzó mozgásának és forgószárnyas repülőszerkezetek vizsgálatára. Az oktatási és kísérleti munkák során, nemcsak a készülő új magyar repülőgéptervek aerodinamikai tényezőit határozták meg, hanem a német DVL (Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt) megrendelésére, bérmunkában több új német repülőgépterv főelemének (pl. repülőgéptörzseknek) aerodinamikai méréseit is elvégezték a második világháború idején. 1945–46-ban részt vett a második világháború alatt elpusztult intézet újjáépítésében, majd 1947-től a mérnökkari mechanikai tanszéket is vezette.

Fia: Abody Béla író

Tudományos munkássága

Gyakorlati téren – a Légügyi Hivatal munkatársaként – repülőgépek szilárdsági vizsgálatával, a gyártás ellenőrzésével és a gépteljesítmények megállapításával, elméleti téren pedig különösen a repülőgépek dinamikai igénybevételével, a stabilitás és igénybevétel kapcsolatával, valamint a repülőgépszárny elméletének fejlesztésével foglalkozott.

Írásai

• M-Mechanika (Feimer Lászlóval), Budapest, 1935.
• A repülőgép és a repülés. Budapest, 1942.
• Nagysebességű repülőgépek aerodinamikája. Budapest, 1943.

Források

• (1971) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) XXIV. (1971/1).  

További információk

• Abody Előd. oszk.hu. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
• Abody Előd. kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
• A Wikimédia Commons tartalmaz Abody Előd témájú kategóriát.