Abody Előd
Abody Előd (Dés, Erdély, 1896. november 27. – Budapest, 1949. január 9.) magyar mérnök, tanár, a műegyetemi Aerodinamikai Intézet alapítója. Teljes neve Abody Előd Anderlik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Az első világháború végén Fischamend repülőkísérleti állomásán teljesített katonai szolgálatot, ahol az akkori neves repülő szakemberekkel, köztük Kármán Tódorral került szoros kapcsolatba. 1921-ben végzett a budapesti műegyetemen, majd a III. mechanikai tanszék tanársegéde lett. 1923-tól külföldi ösztöndíjjal tanulmányútra ment. 1925-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, Rockefeller-ösztöndíjat nyert és előbb Göttingenben, majd a londoni Imperial College of Sciencen folytatott aerodinamikai tanulmányokat. 1929-ben magántanári képesítést nyert, egyúttal megbízzák a Légügyi Hivatalban a repülőgép-ellenőrzési osztály vezetésével. Ebben az időben irányította az AVIS (Varga László tervezésében épült) vadászrepülőgép-típusok acélcsővázas szerkezeteinek építését. 1931-től megbízott előadó, 1933-tól helyettesítő tanár volt a mechanikai tanszéken. 1934-től az aerodinamikai tanszék tanára, 1936-tól megszervezte és felépítette az Aerodinamikai Intézetet. Itt üzembe állította az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzátartozó mérőberendezésekkel. Az intézeti berendezések később egy függőleges rendszerű szélcsatornával is bővültek a repülőgép dugóhúzó mozgásának és forgószárnyas repülőszerkezetek vizsgálatára. Az oktatási és kísérleti munkák során, nemcsak a készülő új magyar repülőgéptervek aerodinamikai tényezőit határozták meg, hanem a német DVL (Deutsche Verzuchsanstalt für Luftfahrt) megrendelésére, bérmunkában több új német repülőgépterv főelemének (pl. repülőgéptörzseknek) aerodinamikai méréseit is elvégezték a második világháború idején. 1945–1946 között részt vett a II. világháború alatt elpusztult intézet újjáépítésében, majd 1947-től a mérnökkari mechanikai tanszéket is vezette.
[szerkesztés] Tudományos munkássága
Gyakorlati téren – a Légügyi Hivatal munkatársaként – repülőgépek szilárdsági vizsgálatával, a gyártás ellenőrzésével és a gépteljesítmények megállapításával, elméleti téren pedig különösen a repülőgépek dinamikai igénybevételével, a stabilitás és igénybevétel kapcsolatával, valamint a repülőgépszárny elméletének fejlesztésével foglalkozott.
[szerkesztés] Írásai
- M-Mechanika (Feimer Lászlóval), Budapest, 1935.
- A repülőgép és a repülés. Budapest, 1942.
- Nagysebességű repülőgépek aerodinamikája. Budapest, 1943.
[szerkesztés] Források
- (1971.) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) XXIV. (1971/1).
