Abdi-Heba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abdi-Heba
Uru-szalim királya
Uralkodása
Uralkodás kezdete: i. e. 14. század közepe
Elődje ismeretlen
Utódja ismeretlen

Abdi-Heba (Abdi-Ḫeba) Jeruzsálem városának uralkodója volt az egyiptomi Amarna-reform idején. A név jelentése valószínűleg Hebat szolgája, Hebat pedig hurri eredetű istennő. Mind Abdi-Heba, mind Jeruzsálem népe hurri etnikumú lehetett, mint az izraeliták előtti Kánaán általában.

Jeruzsálem (abban az időben Uru-szalim) körölbelül 1500 lakosú, vidéki váracska köré települt kistelepülés volt, csekély jelentőséggel, politikai vagy gazdasági súllyal. Abdi-Heba történeti nevezetességét az Amarna-levelek hozták meg, amelyekből információink vannak életéről és tevékenységéről. Származásáról semmit sem tudunk, azon kívül, hogy nem uralkodóházba született. Egyiptom jóvoltából és akaratából uralkodott Jeruzsálem felett. Mivel az Amarna-leveleken kívül semmilyen forrás nem áll rendelkezésre róla, az utolsó levél utáni sorsa is ismeretlen.

Abdi-Heba uralkodása alatt Amurru királya, Aziru és Gézer (Gazru) kormányzója, Milkilu, valamint Askelón (Ašqaluna) és Lákis fejdelmei többször támadták meg a térséget. Abdi-Heba több levelében kéri az egyiptomi királyt (valószínűleg III. Amenhotepet), hogy nyújtson katonai támogatást számára.

Abdi-Heba leveleiben feltűnnek az apiruk, akiket sok történész azonosít a héberekkel. Az apiru vezér, Labaja említése (akinek három levele – EA#252-254 – szintén előkerült), valamint a Labaja utódaként említett Suvardata, Kiltu (Gát) fejedelme inspirálta David Rohlt sajátos kronológiai elméletének felállítására. Eszerint Labaja Saullal lenne azonos. Ez esetben Suvardata a bibliai Ákis, a türoszi Abímilki Abimelekkel azonosítható, Dávid Dadujah lenne, Isbál pedig Mutbaál. David Rohl ezen elmélete vagy az egyiptomi történelmet rövidíti meg három évszázaddal, vagy a héberek történelmét nyújtja meg háromszáz évvel, mivel a hagyományosan i. e. 1000 körüli időre datált Dávidot a szintén hagyományosan az i. e. 14. századra datált Amarna-korba helyezi.

Abdi-Heba levelei: EA#285-290.

Lásd még:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • William L. Moran: The Amarna Letters Baltimore, Johns Hopkins Univ. Press, (1992.)
  • Baikie, James: The Amarna Age: A Study of the Crisis of the Ancient World. University Press of the Pacific, (2004.)
  • Cohen, Raymond and Raymond Westbrook: Amarna Diplomacy – The Beginnings of International Relations. Johns Hopkins University Press, (2002.)
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap