Aach
| Aach | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kormányzati kerület | Freiburg | ||
| Kerület | Konstanz | ||
| Polgármester | Severin Graf (CDU) | ||
| Irányítószám | 78267 | ||
| Rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 209 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 504 m | ||
| Terület | 10,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Aach
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 51′, k. h. 08° 51′ | |||
| Aach weboldala | |||
Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
Fekvése [szerkesztés]
Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen Kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.
Szomszédos települések [szerkesztés]
A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.
Története [szerkesztés]
Aach első okleves említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.
1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.
1799. március 25-én itt zajlottak az osztrákok és franciák között a harcok a napóleoni háborúkban. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös napóleoni háborút, Aach először Württemberg fennhatósága alá került, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.
Demográfiai adatok [szerkesztés]
Politika [szerkesztés]
A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.
Önkormányzat [szerkesztés]
A 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:
- FWG 42,3% (+3,6) – 5 képviselői hely (+1)
- SPD 24,5% (-4,0) – 2 képviselői hely (-1)
- CDU 23,9% (-9,0) – 2 képviselői hely (-1)
- FDP 9,3% (+9,3) - 1 képviselői hely (+1)
Címer és zászló [szerkesztés]
Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.
Aach város színei a fehér és a vörös.
Gazdaság és infrastruktúra [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
A legközelebbi vasútállamás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópályacsomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.
Oktatási intézmények [szerkesztés]
Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.
Látnivalók [szerkesztés]
Épített örökség [szerkesztés]
A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.
Természeti látnivalók [szerkesztés]
Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.
A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.
