Aach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aach
Aach címere
Aach címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kormányzati kerület Freiburg
Kerület Konstanz
Polgármester Severin Graf (CDU)
Irányítószám 78267
Rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 2163 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 209 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 504 m
Terület 10,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aach  (Németország)
Aach
Aach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 51′, k. h. 8° 51′Koordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 8° 51′
Aach weboldala
Aachi Fejedelemség (Vazallus)
Herrschaft Aach

1100 előtt
 – 1805
Általános adatok
Fővárosa Aach
Kormányzat
Államforma Fejedelemség
Elődállam
Utódállam
[[Sváb Hercegség|←]] [[Fájl:Hohenstaufen family arms.svg|border|25px|Sváb Hercegség]]
[[Kép:Coat of arms of Baden.svg|border|25px|Bádeni Nagyhercegség]] [[Bádeni Nagyhercegség|→]]

Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen Kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aach első okleves említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.

1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.

1799. március 25-én itt zajlottak az osztrákok és franciák között a harcok a napóleoni háborúkban. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös napóleoni háborút, Aach először Württemberg fennhatósága alá került, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:

  • FWG 42,3% (+3,6) – 5 képviselői hely (+1)
  • SPD 24,5% (-4,0) – 2 képviselői hely (-1)
  • CDU 23,9% (-9,0) – 2 képviselői hely (-1)
  • FDP 9,3% (+9,3) - 1 képviselői hely (+1)

Címer és zászló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.

Aach város színei a fehér és a vörös.

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legközelebbi vasútállamás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópályacsomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im BreisgauFriedrichshafen) út mentén fekszik.

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épített örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.

Természeti látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.

A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. október 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aach témájú médiaállományokat.