A vonzás törvénye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vonzás törvénye széles körben használt ezoterikus fogalom. Alapelve, hogy minden gondolat rezgéseket bocsát ki és a hasonló a hasonlót vonzza.

A vonzás törvénye egyszerűen megfogalmazva: minden gondolat valósággá válik. Azt a dolgot, amelyre gondolsz – legyen az akár jó, vagy akár rossz – vonzod magadhoz, és így elérheted. Ha az ember túl sokat gondol rosszra, akkor gyakrabban történnek vele rossz dolgok, ezért jó, ha pozitívan gondolkodunk, mivel a jó dolgokat ugyanúgy magunkhoz vonzhatjuk, mint a rosszakat.

A kifejezésnek több definíciója is van. A 19–20. század fordulóján úgy képzelték el, hogy fizikai hatása van az anyag alakulására.[1] A mai felfogás szerint a vonzás törvénye azt jelenti, hogy az emberek gondolatai irányítják életük valóságát, akár tudatában vannak ennek, akár nem. Az elmélet szerint a gondolatoknak teremtő ereje van: amire gondolunk, és hisszük, hogy ez lehetséges, az valósággá válik. A gondolatok lehetnek tudatosak vagy tudattalanok.[2][3]

A vonzás törvénye a 2006-ban megjelent A titok című filmmel és az Ábrahám tanításai című könyvvel került be a köztudatba. A film nem írja le pontosan a vonzás törvényét.[forrás?] Néhány dolog kell még, hogy a gondolatok tényleg megvalósuljanak. Ahogy tapasztalatot gyűjtünk, és egyre emelkedünk mind a bölcsességben (tudatosságban), a szerelmetességben (szeretetben), az igazságosságban, a jóságban, úgy jövünk rá, hogy mi is hiányzik még. A spontán, a nem tudatos megvalósulása a gondolatoknak a pillanat tört része alatt megy végbe, s ekkor teremtő állapotban vagyunk, vagyis a belsőnkkel egységben, amit nem is fogunk fel az alacsony állapotunk miatt. Úgy lehet elképzelni még, hogy a pillanat tört része alatt, hol teremtő állapotban vagyunk, hol nem. El lehet képzelni úgy is, hogy az isteni mivoltunk folyamatos teremtésben van, csak ezen a létsíkon ezt nem fogjuk fel, nem engedjük meg magunknak, és így ritkán esetleg nagyon kis periódusban van meg a kapcsolatunk az isteni mivoltunkkal. Látszólag más megközelítés minden magyarázat, de valójában mind ugyan azt írja le, csak más más nézőpontból.

Mivel a vonzás törvénye ellentmond több tudományos ténynek, több tudós kritizálta..[2][4]

Áttekintés[szerkesztés]

A „törvény” sok modern híve szerint a vonzás törvénye[5] a kvantumfizikában gyökerezik. Szerintük a gondolatoknak olyan energiájuk van, ami a mágnesességhez hasonlóan vonzó energiával bír.[2] Ahhoz, hogy irányítani tudjuk ezt az energiát, négy dolgot kell gyakorolnunk:[6]

  • Tudnod kell, hogy valójában mire vágysz, és kérd azt az univerzumtól. (Az Univerzum fogalmát tágan használják: teremtőként, Istenként vagy bármi másként is felfogható.)
  • Összpontosítsd az érzelmeidet a kívánt dologra, és érezz hálát, lelkesedj érte.
  • Viselkedj és érezz úgy, mintha már megtörtént volna a kívánt dolog.
  • Légy nyitott, és fogadd el, amit kapsz.

Ha az ember arra gondol, hogy mije nincs, akkor a hiányból fog még többet kapni; ezt a negatív gondolatoknak köszönheti.[6]

A tudósok kritikusak az ellenőrizhetőség hiánya miatt, és mert a bizonyíték gyakran anekdotaszerű.[7] A „törvény” elnevezést és a modern tudományra való utalásokat is nehezményezik, mivel bár az agyhullámok valóban léteznek, és elektromos jeleket bocsátanak ki, a kvantumfizika nem úgy viselkedik, ahogy a vonzás törvénye hívei állítják.[4] A vonzás törvénye hívei szerint a „törvény” nem a tudományos értelemben értendő, hanem hasonló például a karma törvényéhez.

A vonzás törvényét az orvostudományban is alkalmazták. 1990-ben Bernie Siegel kiadott egy népszerű könyvet, amelyben azt állítja, a betegség erősen összefügg a beteg képzeletével. Siegel elsősorban azt hangsúlyozta, hogy aki meg akar gyógyulni, annak egészségesnek kell éreznie magát.[7] Siegel írásait az orvostudomány visszautasította.[8] Robert Sapolsky Standford neuroendokrinológus professzor jóindulatú üres fecsegésként említi Siegel nézetét.[9]

Napjainkra populárissá vált az elmélet, már az élet számos területén hivatkoznak a vonzás törvényére, hétköznapi és ismert emberek utalnak rá úgy, mint a sikerük okára. Létrejöttek klubok, internetes közösségek a vonzás törvényét tanulmányozók összefogására. A Mentális Masszázs elnevezésű masszázstechnika pedig kifejezetten a vonzás törvényének mindennapi, sikeres alkalmazását elősegítő módszerként vált ismertté.[10]

Története[szerkesztés]

A vonzás törvényének ötlete nem új. Maga az elképzelés a hinduizmusban is megjelenik,[11] és a korai teozófiai szövegekben is, melyekre nagy hatással volt a hinduizmus.[12] 1877-ben Helena Blavatsky is használta a kifejezést ezoterikus rejtélyekről szóló első könyvében, az Isis Unveiledben.[13]

A New York Times 1879. április 6-i kiadása az első jelentősebb újság, amiben szerepel „a vonzás törvénye” kifejezés (a coloradói aranylázzal és a gazdagság vonzásával kapcsolatban).[14]

Már 1902-ben voltak utalások valamire, ami hasonlít a vonzás törvényéhez. John Ambrose Fleming, a századforduló környékén élt fizikus és villamosmérnök úgy vélte, minden gondolat, bármekkora is, vonzási energiával bír, ennek hatására a cél egyre pontosabban körvonalazódik, és egyre nagyobb ereje van, mígnem a növekedési folyamat befejeződik és ténnyé válik.[15] Thomas Troward állítása szerint minden emberi történést egy gondolat előz meg.[16]

James Allen (1864–1912) As a Man Thinketh című könyvében leír egy elvet, ami hasonló a vonzás törvényéhez, bár a szerző nem nevezi így.

1906-ban William Walker Atkinson (1862–1932) használta a kifejezést New Thought Movement című könyvében.[17] Atkinson a New Thought magazin szerkesztője volt,[18] tanulmányozta a hinduizmust és több mint 100 könyvet írt vallásos és spirituális témában. Az ezt követő évben Elizabeth Towne, a The Nautilus című magazin szerkesztője kiadta Bruce MacLelland Prosperity Through Thought Force (Jólét a gondolat erejével) című könyvét, melyben a szerző egy mondatba sűrítette bele az elvet: Az vagy, amit gondolsz, nem pedig aminek hiszed magad.[19] A „vonzás törvénye” kifejezés megjelent más teozófus gondolkodók írásaiban is: William Quan Judge-éban 1915-ben,[20] Annie Besantéban 1919-ben.[21]

A 20. század közepétől a 2000-es évek elejéig számos szerző különböző nevekkel emlegette az elvet: pozitív gondolkodás, szellemi tudomány, pragmatikus kereszténység, gyakorlati metafizika, isteni tudomány stb.[2][22] A 20. század közepén többek közt Sri K. Parvathi Kumar (1942)[23] és Alice Bailey (1942)[24][25][26] valamint Florence Scovel Shinn (1925) is használta a kifejezést.

A vonzás törvényének egyik felújított, modernizált változata a manifesztáció, mely különféle önfejlesztő stratégiákat foglal magáby. Ezek arra épültfk, hogy egy ember mentális vizualizációval megvalósíthatja a vágyait.[27][28] A manifesztációs technikák[29] magukba foglalják a pozitív gondolkodást és a kérelmeknek "az univerzum" felé történő irányítását[30] és az individum tevékenységét is.[31]

A Titok és a média[szerkesztés]

A 2006-ban megjelent A titok című film, melyet Rhonda Byrne rendezett, a vonzás törvényével foglalkozik. Célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a vonzás törvényét az emberekkel. A film anyaga könyvben is megjelent.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ “Waves in water, Air and Either,” J. A. Fleming beszéde 1902-ben
  2. ↑ a b c d Whittaker, S. Secret attraction Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Montreal Gazette, May 12th 2007.
  3. ↑ Redden, Guy, Magic Happens: A New Age Metaphysical Mystery Tour, Journal of Australian Studies: 101
  4. ↑ a b Scientific American; Jun2007, Vol. 296 Issue 6, p39-39.
  5. ↑ A vonzás törvénye, gondolati valóság (magyar nyelven). Furcsa Dolgok Online Magazin, 2019. november 30. [2019. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. ↑ a b Whittaker, S. Three steps to the 'Law' Archiválva 2008. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Montreal Gazette, 2007. május 12.
  7. ↑ a b Kaptchuk, T., & Eisenberg, D. (1998). The Persuasive Appeal of Alternative Medicine. Annals of Internal Medicine, 129(12), 1061.
  8. ↑ Surviving terminal illness with big dose of optimism Surgeon prescribes peace of mind. (1991, June 18).The Atlanta Journal, E1.
  9. ↑ Sapolsky, R. M. (1998). Why Zebras Don't Get Ulcers, 2nd Edition: An Updated Guide To Stress, Stress Related Diseases, and Coping (2nd ed., p. 178-179). W. H. Freeman.
  10. ↑ A Mentális Masszázs és a könnyített bevonzás.
  11. ↑ Watkin, T. 'The Secret': Ask. Believe. Receive. That's the mantra.[halott link] The Courier Journal, 2007. április 22.
  12. ↑ Tatya, Tukaram. A Guide to Theosophy: Containing Select Articles for the Instructions of Aspirants to the Knowledge of Theosophy. Bombay Theosophical Publication Fund, p265. o. (1887) 
  13. ↑ Blavatsky, Helena Petrovna. Isis Unveiled: Secrets of the Ancient Wisdom Tradition. Quest Books, p83. o. (1997 (originally published in 1877)). ISBN 0835607291 
  14. ↑ TO LEADVILLE IN WINTER, COLORADO'S NEW MINING CAMP - New York Times - April 6th, 1879
  15. ↑ “Waves in water, Air and Either,” by J. A. Fleming 1902-es beszéde
  16. ↑ Judge Thomas Troward, “The Edinburgh Lectures on Mental Science,” 1904.
  17. ↑ William Walker Atkinson. Thought Vibration or the Law of Attraction. Advanced Thought Publishing. 1906. Archiválva 2019. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Out of Copyright version
  18. ↑ New Thought Magazine. [2008. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 14.)
  19. ↑ MacLelland, Bruce, Prosperity Through Thought Force, Elizabeth Towne, 1907
  20. ↑ Judge, William Quan. The Ocean of Theosophy. United Lodge of Theosophists, p103. o. (1915. április 16.) 
  21. ↑ Popular Lectures on Theosophy. Theosophical Publishing House, p79. o. (1919. április 16.) 
  22. ↑ Griffiths, L. ‘Law of attraction’ has long history in inspirational writing Archiválva 2008. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben East Valley Tribune, April 21st 2007.
  23. ↑ Kumar, Sri K. Parvathi. Occult Meditations. Dhanishta, p230. o. (1942. április 16.). ISBN 8189467042 
  24. ↑ Bailey, Alice A.. Letters on Occult Meditation. Lucis Trust, p53, p265. o. (1942. április 16.) 
  25. ↑ Bailey, Alice A.. Esoteric Psychology II. Lucis Trust, pp 111-113. o. (1942. április 16.). ISBN 0853301190 
  26. ↑ Bailey, Alice A.. A Treatise on Cosmic Fire. Luc is Trust, pp 1166-1229. o. (1973. április 16.). ISBN 0853301174 „Section Two - Division F - The Law of Attraction” 
  27. ↑ Weingus, Leigh: Can You Really Attract the Things You Want via Manifestation? Here's What to Know About the Technique People Are Obsessing Over (angol nyelven). Parade: Entertainment, Recipes, Health, Life, Holidays . (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
  28. ↑ Jennings, Rebecca: Manifesting is the new astrology (angol nyelven). Vox , 2020. október 23. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
  29. ↑ The psychology behind manifestation. The Campanile , 2020. október 24. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  30. ↑ How to Manifest Anything You Want or Desire. The Oprah Magazine , 2020. december 22. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  31. ↑ Manifestation: The Real Deal. Psychology Today , 2018. december 27. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_vonzás_törvénye&oldid=26887598”