A vonzás törvénye
A vonzás törvénye széles körben használt ezoterikus fogalom. Alapelve, hogy minden gondolat rezgéseket bocsát ki és a hasonló a hasonlót vonzza.
A kifejezésnek több definíciója is van. A 19–20. század fordulóján úgy képzelték el, hogy fizikai hatása van az anyag alakulására.[1] A mai felfogás szerint a vonzás törvénye azt jelenti, hogy az emberek gondolatai irányítják életük valóságát, akár tudatában vannak ennek, akár nem. Az elmélet szerint a gondolatoknak teremtő ereje van: amire gondulunk, és hisszük, hogy ez lehetséges, az valósággá válik. A gondolatok lehetnek tudatosak vagy tudattalanok.[2][3]
A vonzás törvénye a 2006-ban megjelent A titok című filmmel és az Ábrahám tanításai című könyvvel került be a köztudatba.
Mivel a vonzás törvénye ellentmond több tudományos ténynek, több tudós kritizálta..[2][4]
Tartalomjegyzék |
Áttekintés [szerkesztés]
A „törvény” sok modern híve szerint a vonzás törvénye a kvantumfizikában gyökerezik. Szerintük a gondolatoknak olyan energiájuk van, ami a mágnesességhez hasonlóan vonzó energiával bír.[2] Ahhoz, hogy irányítani tudjuk ezt az energiát, négy dolgot kell gyakorolnunk:[5]
- Tudnod kell, hogy valójában mire vágysz, és kérd azt az univerzumtól. (Az Univerzum fogalmát tágan használják: teremtőként, Istenként vagy bármi másként is felfogható.)
- Összpontosítsd az érzelmeidet a kívánt dologra, és érezz hálát, lelkesedj érte.
- Viselkedj és érezz úgy, mintha már megtörtént volna a kívánt dolog.
- Légy nyitott, és fogadd el, amit kapsz.
Ha az ember arra gondol, hogy mije nincs, akkor a hiányból fog még többet kapni; ezt a negatív gondolatoknak köszönheti.[5]
A tudósok kritikusak az ellenőrizhetőség hiánya miatt, és mert a bizonyíték gyakran anekdotaszerű.[6] A „törvény” elnevezést és a modern tudományra való utalásokat is nehezményezik, mivel bár az agyhullámok valóban léteznek, és elektromos jeleket bocsátanak ki, a kvantumfizika nem úgy viselkedik, ahogy a vonzás törvénye hívei állítják.[4] A vonzás törvénye hívei szerint a „törvény” nem a tudományos értelemben értendő, hanem hasonló például a karma törvényéhez.
A vonzás törvényét az orvostudományban is alkalmazták. 1990-ben Bernie Siegel kiadott egy népszerű könyvet, amelyben azt állítja, a betegség erősen összefügg a beteg képzeletével. Siegel elsősorban azt hangsúlyozta, hogy aki meg akar gyógyulni, annak egészségesnek kell éreznie magát.[6] Siegel írásait az orvostudomány visszautasította.[7] Robert Sapolsky Standford neuroendokrinológus professzor jóindulatú üres fecsegésként említi Siegel nézetét.[8]
Napjainkra populárissá vált az elmélet, már az élet számos területén hivatkoznak a vonzás törvényére, hétköznapi és ismert emberek utalnak rá úgy, mint a sikerük okára. Létrejöttek klubok, internetes közösségek a vonzás törvényét tanulmányozók összefogására. A Mentális Masszázs elnevezésű masszázstechnika pedig kifejezetten a vonzás törvényének mindennapi, sikeres alkalmazását elősegítő módszerként vált ismertté. [9]
Története [szerkesztés]
A vonzás törvényének ötlete nem új. Maga az elképzelés a hinduizmusban is megjelenik,[10] és a korai teozófiai szövegekben is, melyekre nagy hatással volt a hinduizmus.[11] 1877-ben Helena Blavatsky is használta a kifejezést ezoterikus rejtélyekről szóló első könyvében, az Isis Unveiledben.[12]
A New York Times 1879. április 6-i kiadása az első jelentősebb újság, amiben szerepel „a vonzás törvénye” kifejezés (a coloradói aranylázzal és a gazdagság vonzásával kapcsolatban).[13]
Már 1902-ben voltak utalások valamire, ami hasonlít a vonzás törvényéhez. John Ambrose Fleming, a századforduló környékén élt fizikus és villamosmérnök úgy vélte, minden gondolat, bármekkora is, vonzási energiával bír, ennek hatására a cél egyre pontosabban körvonalazódik, és egyre nagyobb ereje van, mígnem a növekedési folyamat befejeződik és ténnyé válik.[14] Thomas Troward állítása szerint minden emberi történést egy gondolat előz meg.[15]
James Allen (1864–1912) As a Man Thinketh című könyvében leír egy elvet, ami hasonló a vonzás törvényéhez, bár a szerző nem nevezi így.
1906-ban William Walker Atkinson (1862–1932) használta a kifejezést New Thought Movement című könyvében.[16] Atkinson a New Thought magazin szerkesztője volt,[17] tanulmányozta a hinduizmust és több mint 100 könyvet írt vallásos és spirituális témában. Az ezt követő évben Elizabeth Towne, a The Nautilus című magazin szerkesztője kiadta Bruce MacLelland Prosperity Through Thought Force (Jólét a gondolat erejével) című könyvét, melyben a szerző egy mondatba sűrítette bele az elvet: Az vagy, amit gondolsz, nem pedig aminek hiszed magad.[18] A „vonzás törvénye” kifejezés megjelent más teozófus gondolkodók írásaiban is: William Quan Judge-éban 1915-ben,[19] Annie Besantéban 1919-ben.[20]
A 20. század közepétől a 2000-es évek elejéig számos szerző különböző nevekkel emlegette az elvet: pozitív gondolkodás, szellemi tudomány, pragmatikus kereszténység, gyakorlati metafizika, isteni tudomány stb.[2][21] A 20. század közepén többek közt Sri K. Parvathi Kumar (1942)[22] és Alice Bailey (1942)[23][24] [25] valamint Florence Scovel Shinn (1925) is használta a kifejezést.
A Titok és a média [szerkesztés]
A 2006-ban megjelent A titok című film, melyet Rhonda Byrne rendezett, a vonzás törvényével foglalkozik. Célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a vonzás törvényét az emberekkel. A film anyaga könyvben is megjelent.
Források [szerkesztés]
- ↑ “Waves in water, Air and Either,” J. A. Fleming beszéde 1902-ben
- ^ a b c d Whittaker, S. Secret attraction, The Montreal Gazette, May 12th 2007.
- ↑ Redden, Guy, Magic Happens: A New Age Metaphysical Mystery Tour, Journal of Australian Studies: 101
- ^ a b Scientific American; Jun2007, Vol. 296 Issue 6, p39-39.
- ^ a b Whittaker, S. Three steps to the 'Law'. The Montreal Gazette, 2007. május 12.
- ^ a b Kaptchuk, T., & Eisenberg, D. (1998). The Persuasive Appeal of Alternative Medicine. Annals of Internal Medicine, 129(12), 1061.
- ↑ Surviving terminal illness with big dose of optimism Surgeon prescribes peace of mind. (1991, June 18).The Atlanta Journal, E1.
- ↑ Sapolsky, R. M. (1998). Why Zebras Don't Get Ulcers, 2nd Edition: An Updated Guide To Stress, Stress Related Diseases, and Coping (2nd ed., p. 178-179). W. H. Freeman.
- ↑ A Mentális Masszázs és a könnyített bevonzás.
- ↑ Watkin, T. 'The Secret': Ask. Believe. Receive. That's the mantra. The Courier Journal, 2007. április 22.
- ↑ Tatya, Tukaram. A Guide to Theosophy: Containing Select Articles for the Instructions of Aspirants to the Knowledge of Theosophy. Bombay Theosophical Publication Fund, p265. o (1887)
- ↑ Blavatsky, Helena Petrovna. Isis Unveiled: Secrets of the Ancient Wisdom Tradition. Quest Books, p83. o (1997 (originally published in 1877)). ISBN 0835607291
- ↑ TO LEADVILLE IN WINTER, COLORADO'S NEW MINING CAMP - New York Times - April 6th, 1879
- ↑ “Waves in water, Air and Either,” by J. A. Fleming 1902-es beszéde
- ↑ Judge Thomas Troward, “The Edinburgh Lectures on Mental Science,” 1904.
- ↑ William Walker Atkinson. Thought Vibration or the Law of Attraction. Advanced Thought Publishing. 1906. Out of Copyright version
- ↑ New Thought Magazine
- ↑ MacLelland, Bruce, Prosperity Through Thought Force, Elizabeth Towne, 1907
- ↑ Judge, William Quan. The Ocean of Theosophy. United Lodge of Theosophists, p103. o (1915. május 9.)
- ↑ Popular Lectures on Theosophy. Theosophical Publishing House, p79. o (1919. május 9.)
- ↑ Griffiths, L. ‘Law of attraction’ has long history in inspirational writing East Valley Tribune, April 21st 2007.
- ↑ Kumar, Sri K. Parvathi. Occult Meditations. Dhanishta, p230. o (1942. május 9.). ISBN 8189467042
- ↑ Bailey, Alice A.. Letters on Occult Meditation. Lucis Trust, p53, p265. o (1942. május 9.)
- ↑ Bailey, Alice A.. Esoteric Psychology II. Lucis Trust, pp 111-113. o (1942. május 9.). ISBN 0853301190
- ↑ Bailey, Alice A.. A Treatise on Cosmic Fire. Luc is Trust, pp 1166-1229. o (1973. május 9.). ISBN 0853301174 „Section Two - Division F - The Law of Attraction”
