A világtörténelem legnagyobb birodalmainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A világtörténelem legnagyobb birodalmainak listája bemutatja a világtörténelem legnagyobb birodalmait, területi nagyság szerinti sorrendben, azok legnagyobb kiterjedésük idejében, a teljesség igénye nélkül. Egyes birodalmaknak fontosságuk miatt érdemes szerepelniük a listában.

A gyarmatosítás térképe 1492-től napjainkig


Sorsz. Birodalom/
virágzása
Birodalom
fennállása
A birodalom egy
emblematikus vezetője[1]
Kiterjedése
(millió km²)
A világ %-a
Birodalom
térképe
Év Lakosság
(millió)
A világ akkori összlakosságának %
Megjegyzések
1. Flag of the United Kingdom.svg
Brit Birodalom
1922-1924
15831997 Kinggeorgev1923.jpg
V. György
33,7[2]
22,63%
British Empire 1921.png 1922 458 (1938-ban) 20,00% (458 millió 2.295 millió lakosból 1938-ban)
A Brit gyarmati birodalom volt minden idők legnagyobb birodalma, kiterjedt mindegyik kontinensre. A Brit Birodalmat kiterjedése csúcspontján úgy jellemezték mint „az ország, ahol a nap soha nem nyugszik le”, mert mindig volt legalább egy gyarmat, ahol éppen sütött a Nap.
2.
Mongol Birodalom
1270-1309
12061368 YuanEmperorAlbumKhubilaiPortrait.jpg
Kubiláj kán
24,0[3]
16,11%
Mongol Empireaccuratefinal.png 1270 110,0 (a XIII. században) 25,6% (110.0 millió lakos 429 millióból a XIII. században)
a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 26 millió km²-en terült el[4].
3. Romanov Flag.svg
Orosz Birodalom
1866
17211917 Alexander II of Russia (Nikolay Lavrov 01).jpg
II. Sándor cár
23,7
15.31%
Russian Empire (orthographic projection).svg 1866[5] 176,4 - 1913-ban 9,8% (176,4 millió az 1913 évi 1.791 milliós összlakosságból)
Az Orosz Birodalomban több mint 100 nemzetiség élt, a megalapítása és elnevezése Nagy Péter cártól ered.
4. Flag of the Soviet Union.svg
Szovjetunió
1945-1991
1945-1991 CroppedStalin1943.jpg
Sztálin
22,4
Union of Soviet Socialist Republics (orthographic projection).svg 1945-1991 286 (1989) 5,4% (286 millió az 1989-es 5.291 összlakosságból)
5.
Flag of Cross of Burgundy.svg
Spanyol Birodalom
1740-1790
14921898 Anton Raphael Mengs, Prince of Asturias, Future Charles IV of Spain (са 1765) - 02.jpg
IV. Károly
20,0
13.43%
Spanish Empire - 1824.jpg 1740-1790[6] 68,2 12,3% (68,2 millió a XVII. századi 556 millióból)
Az impérium aranykora a 16. és 17. században volt, amikor Észak és Dél Amerikában Spanyolországnak gyarmatai voltak, amelyek közül a legtöbb a IX. században vívta ki függetlenségét.
6. Flag of Russia.svg
Oroszország
1991-
1991- Vladimir Putin - 2006.jpg
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
17,0 Russian Federation (orthographic projection).svg 1991-[6] 142,9 2,0% (142,9 millió lakos a 2011.-i 7.000 millióból)
7. China Qing Dynasty Flag 1889.svg
Kína
Csing-dinasztia
1790
16161912 Portrait of the Qianlong Emperor in Court Dress.jpg
Csien-lung kínai császár
14,7
9,87%
Qing Dynasty 1820.png 1790 432,2 1851-ben 36,6% (381 millió az 1820. évi 1.041 milliós összlakosságból)
8. Black flag.svg
Omajjád Kalifátus
720-750
661750 II. Jazíd kalifa 13,0 Map of expansion of Caliphate.svg 720-732 62,0 (a VIII. században) 29,5% (62 millió a 210 milliós összlakosságból a VII. században)
9. Flag of France.svg
Francia gyarmati birodalom
15341980 Alexandre Millerand, 12e président de la République française.jpg
Alexandre Millerand
13,0 La france en 1920.png 1923-1938[6] 112,9 - 1938-ben 4,9% (112,9 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
10. Flag of Afghanistan (1880–1901).svg
Abbászida Birodalom 750
750-1258
Asz-Szaffáh abbászida kalifa
11,1 Abbasids Dynasty 750 - 1258 (AD).PNG 750 20,0% (50 millió a 250 milliós összlakosságból 850-ben)
11. Flag Portugal (1707).svg
Portugál Gyarmati Birodalom
1415-2002 Jcarvalho-dmariaI-mhn.jpg
I. Mária portugál királynő
10,4 The Portuguese Empire.png 1815
12. Flag of Canada.svg
Kanada
1867
King George VI of England, formal photo portrait, circa 1940-1946.jpg
VI. György brit király
10 Canada administrative map PL.png 1949 31 0,4% (9,9 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
13. Flag of the United States.svg
Amerikai Egyesült Államok
1899
Mckinley.jpg
William McKinley
9,8 GreaterAmericaMap.jpg 1898-1946
14. Black flag.svg
Rásidún kalifátus
654
632-661 Uthman.png
Uthman ibn Affan
9,0 Mohammad adil-Rashidun-empire-at-its-peak-close.PNG 654 40,3 19,10% (40,3 millió a 210 milliós összlakosságból a VII. században)
15. Flag of Brazil.svg
Brazília
1822-
Rodrigues Alves 3.jpg
Francisco Rodrigues Alves
8,5 Brazil (orthographic projection).svg 1903 201 2,9% (201 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
16. Standard of Cyrus the Great (Achaemenid Empire).svg
Óperzsa Birodalom
I. e. 550-I. e. 330
I. e. 550-I. e. 330 Olympic Park Cyrus-2.png
II. Kurus perzsa király
8,0 Achemenids500BC.png i. e. 500 50,0 - i. e. 480-ban 17,0% (17 millió a 100 milliós összlakosságból kb. i. e. 500-ban)
17. Flag of Australia.svg
Ausztrália
1901- King George VI of England, formal photo portrait, circa 1940-1946.jpg
VI. György brit király
7,5 AUS-allamok.png 1939 22,3 - 2011-ben 0,3% (22,3 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
18. Flag of Japan (WFB 2004).gif
Nagy Japán Birodalom
1942
1868-1947 Hirohito in dress uniform.jpg
Hirohito japán császár
7,4 Japanese Empire2.png 1942 134,8 -1938-ban 5,9% (134,8 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
19. Vexilloid of the Roman Empire.svg
Római Birodalom
i. e. 27-476 (Nyugatrómai Birodalom)
395-1453 (Bizánci Birodalom)
Trajan-Xanten.JPG
Traianus római császár
6,5 Roman Empire Trajan 117AD.png 115-117 80,0- a II. században 35,9% (80,0 millió a 223 milliós összlakosságból a II. században)
20. Flag of the NSDAP (1920–1945).svg
Harmadik Birodalom
1942
1939-1945 Hitler portrait crop.jpg
Adolf Hitler
6,4 Europe under Nazi domination.png 1942 75,4 3,3% (75,4 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
21. Han dinasztia
100
i. e. 206-220 Hangaozu.jpg
Gao kínai császár
6,5 Han map.jpg 74 - 2-ben 26% (59,6 millió a 230 milliós összlakosságból 2-ben)
22. Ming-dinasztia
1450
Zhu Yuanzhang.gif
Hongwu, a dinasztia alapítója
6,5 China Historic Ming Empire.jpg 100 110 - 1600-ban 28,8% (160 millió az 556,2 milliós összlakosságból 1600-ban)
23. 50px
Türk Birodalom
557
552-603 Bumin 6,0 GökturksAD551-572.png
24. Golden Horde flag 1339.svg
Arany Horda
1310
Batu Kán.jpg
Batu kán
6,0 Golden Horde 1389.svg
25.
Ujgur Birodalom
800
5,5 Uyghur Khaganate.png 795
26.
Tang dinasztia
715
618-907 TangGaozu.jpg
Tang Gao Zu, az első császár
5,4 Tang Dynasty circa 700 CE.png 50 a VII. században 23,8% (50 millió a 210 milliós összlakosságból a VIII. században)
27. Vergiasun.svg
Makedón Birodalom
i. e. 323
i. e. VII. század - i. e. 168 AlexanderTheGreat Bust.jpg
Nagy Sándor
5,2 Imperio de Alejandro Magno con ruta.svg i. e. VII. század -i. e. 168
28. Flag of Mexico (1821-1823).svg
I. Mexikói Császárság
1821
1821-1823 Iturbide Emperador by Josephus Arias Huerta.jpg
I Augusztin
4,9 First Mexican Empire (orthographic projection).svg 1822
29. Ottoman flag.svg
Oszmán Birodalom
1683, 1829-1850
1299-1923 4. Mehmet.jpg
IV. Mehmed oszmán szultán
5,2 Osmańskie Imperium Terytorium-2012-01-01.png 1683 7,1% (39 millió az 556 milliós összlakosságból a XVII. században)
30. Emblem of India.svg
Maurja Birodalom
i. e. 250
i. e. 325i. e. 183 Nagy Asóka 5,0 Maurya Dynasty in 265 BCE.jpg
31. Timurid.svg

Timurida Birodalom
1370-1526
Timur Lenk
4,4 Timurid Dynasty 821 - 873 (AH).png
32. Fatimid flag.svg
Fátimida kalifátus
909-1171 4,1 FatimidCaliphate969.png
33.
Hun birodalom
370-469 AttilaTheHun.jpg
Attila hun király
4,0 Huns empire.png
34. Flag of the Mughal Empire.svg
Mogul Birodalom
1700
1526-1857 Aurangazeb.jpg
Aurangazeb mogul sah
5,0 Mughals.JPG 175,- 1700-ban 29,2% (175 millió a 600 milliós összlakosságból 1700-ban)
35. Flag of Palaeologus Emperor.svg
Bizánci Birodalom
555
395-1453 Meister von San Vitale in Ravenna.jpg
I. Justinianus bizánci császár
4,5 Justinian555AD.png 35 - a VI. században
36. Nadir Shah Flag.png
Afsarid Birodalom
1736
1736-1796 Nader Shah Afshar.jpg
Nádir perzsa sah
4,0 Afsharid (1736-1802).svg 1747
37. Szeleukida Birodalom
i. e. 301
i. e. 312-i. e. 63 Seleuco I Nicatore.JPG
I. Szeleukosz szeleukida uralkodó
3,9 Seleucid-empire-323BCE.png
38. Flag of Italy (1861-1946).svg
Olasz Gyarmati Birodalom
1940
1889-1943 Victor Emmanuel III of Italy.jpg
III. Viktor Emánuel olasz király
3,8 Italian empire 1940.PNG 1939-1940 51,9 - 1938-ban 2,3% (51,9 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
39. Flag of the Ilkhanate.svg
Ilhánida Birodalom
335
1256-1335 Hülegü ilhán 3,75 Ilhánok 1335.jpg 1310
40. Flag of the Netherlands.svg
Holland Gyarmati Birodalom
1920-1940
17. század-20. század Wilhelmina of the Netherlands, 1909.jpg
I. Vilma holland királynő
3,7 Dutch Empire35.PNG 1920-1940 60 - 1940-ben 3,5% (60 millió az 1700 milliós összlakosságból 1907-ben)
41. Csola birodalom
1014
i. e. 300-1290 I. Rádzsarádzsa Csola 3,6 Rajendra map new.svg
42. Szászánida Birodalom (Irán)
224-651 Shapur.jpg
II. Sápúr szászánida király
3,5 Sassanid empire map.png 620 37,1% (78 millió a 210 milliós összlakosságból a VII. században)
43. Safavid Flag.png
Szafavida Birodalom
16. század
1501-1736 Selim I.jpg
I. Szelim oszmán szultán
3,5 Szafavidák 16sz.jpg
44. Reichskolonialflagge.svg
Német Gyarmati Birodalom
Wilhelm II, German Emperor, by Russell & Sons, c1890.jpg
II. Vilmos német császár
3,5 Deutsche Kolonien rus.PNG 1914 64,9 - 1914-ben 3,7% (64,9 millió az 1753 milliós összlakosságból 1910-ben)
45. Flag of the Peru-Bolivian Confederation.svg
Peru-Bolívia Konföderáció
1836-1839 Andréssantacruz2.jpg
Andrés de Santa Cruz
3,5 Peru–Bolivia Confederation (orthographic projection).svg 1835-1839
46. Gupta Birodalom
320-600 Csandragupta I 3,5
_%
Gupta Empire 320 - 600 ad.PNG
47. Flag of India.svg
Gaznavida Birodalom
975-1187
962-1186 I. Maszúd gaznavida szultán 3,5 Ghaznavid Empire 975 - 1187 (AD).PNG 1166 16,7% (1.166 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
48. Flag of India.svg
India
Indira2.jpg
Indira Gandhi
_ Map India.png 1166 16,7% (1.166 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
49. Alex K Kievan Rus..svg
Kijevi Rusz
1054-1132
862-1240 Vasnetsov Ioann 4.jpg
Rettenetes Iván
3,0 Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg 1050
50.
Moszkvai Nagyhercegség
1283-1547 1000 Ivan III.jpg
III. Iván moszkvai nagyfejedelem
0,3
2,01%
Muscovy 1390 1525.png
51. Flag of Denmark.svg
Dán tengerentúli gyarmatok
Christianviidenmark.jpg
VII. Krisztián Oldenburg
3,0 Denmark-Norway and possessions.png 1800
52. Flag of the Kalmar Union.svg
Kalmari unió
1397-1523 Roskilde 3 20101110.JPG
I. Margit dán királynő
3,0 Kalmar Union ca. 1500.svg 1397
53. Davestar.jpg
Kazár Birodalom
650-969 Busir Glavan 3,0 Chasaren.jpg
54. Artaxiad.svg
Armeni Birodalom
-331-428 Царь Царей Тигран 2-ой Великий (95-55гг. до н.э.), внук Арташеса 1-го - основателя Династии Арташесидов Tigranes II Artaxiad 3,0 Maps of the Armenian Empire of Tigranes.gif
55.
Számánida Birodalom
819-999 I. Abdul Malik (954–961) 2,85 Samanid dynasty (819–999).GIF
56. Flag of Medes.svg
Méd Birodalom
i. e. 678 - i. e. 549 Uvakhsatra 2,8 Median Empire.svg
57. Flag of Argentina.svg
Argentína
Juan Peron con banda de presidente.jpg
Juan Perón
2,8 Ar-terkep.png 1881 40
58. Flag of Ayyubid Dynasty.svg
Ajubbida Birodalom
1171-1341 Saladin2.jpg
Szaladin egyiptomi szultán
2,7 AyyubidGreatest.png
59. Flag of Belgium.svg
Belga Gyarmati Birodalom
1920
1885-1962 Albert I Koning der Belgen.jpg
I. Albert belga király
2,5 Belgian colonial empire.png
60. Flag of the Gran Colombia (1819-1820).svg
Nagy-Kolumbia
1819-1831 Simon Bolivar.jpg
Simón Bolívar
2,5 Location GranColombia.png 1825-1831
61. FranceImp1.png
Napóleoni háborúk
1811
1804-1814 Napoleon Groot.jpg
I. Napóleon francia császár
2,1 Napoleoniceurope.png
62. Mameluke Flag.svg
Mamlúk Birodalom
1279
1250-1517 I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán 2,1 Mamluks1279.png
63. Labarum.svg
Nyugatrómai Birodalom
285-476 Jean-Paul Laurens - The Byzantine Emperor Honorius - 1880.jpg
Flavius Honorius római császár
2,0 Roman Republic Empire map.gif
64. Banner of the Inca Empire.svg
Inka Birodalom
1527
1438-1533 Ataw Wallpa portrait.jpg
Atahualpa
2,0 Inca-expansion fr.png
65. Saffarid soldier.jpg
Szaffáridák
861-900
861-1003 Jakúb ibn al-Lajsz 2,0 Saffarid dynasty 861-1003.png
66. Flag of Morocco 1147 1269.svg
Almohádok
1121-1269 Abu Dabusz 2,0 Almohads.jpg
67. Bandera del Segundo Imperio Mexicano (1864-1867).svg
Második Mexikói Birodalom
1864-1867 Emperador Maximiliano I de Mexico.jpg
I. Miksa mexikói császár
2,0
1,34%
2 Imperio Mexico 1865.PNG
68. Szibériai Kánság
1490-1598 Tajbuga kán 1,8
1,21%
Siberian Khanate map English.svg
69. Túlúnid Emírség
868 - 905 Ahmad ibn Túlún 1,5 Tulunid Emirate 868 - 905 (AD).PNG
70. Asszír Birodalom
i. e. 3. évezred - i. e. 612 Kinadshburn.JPG
Szardanapal
1,4 Map of Assyria.png
71. Szongai Birodalom
1340 - 1591 I. Aszkia Muhammad 1,4 SONGHAI empire map.PNG
72. Frank Birodalom
768-811 Charlemagne-by-Durer.jpg
I. Károly frank császár
1,2 Frankenreich 768-811.jpg 814
73. Chorągiew królewska króla Zygmunta III Wazy.svg
Lengyel–Litván Unió
1569-1795 Wladislaus II of Poland .PNG
II. Ulászló lengyel király
1,2 Polish-Lithuanian Commonwealth 1635.svg
74. Kusita Királyság i. e. 700 i. e. 1070-350 1,2 Nubia spanish.png
75. Flag of Thailand 1855.svg
Sziámi birodalom
1238-1932 Buddha Yodfa Chulaloke portrait.jpg
Buddha Yodfa Chulaloke
1,2 Carte royaume de Siam.png
76. Ókori Egyiptom (a XVIII. dinasztia idején)
i. e. 1550–1292 Echnaton.JPG
Ehnaton egyiptomi fáraó
1,0 Hitt Egypt 1450 bc.svg népesség: ~3 millió (világ népessége: ~500 millió)
77. Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
962-1806 Bas-côté nord, baie VI Otto Rex (dernier tiers XIIe).jpg
I. Ottó német-római császár
1,0 Holy Roman Empire ca.1600.svg 814 A birodalmat I. Ottó német-római császár 962-ben létesítette, az Ókori Római Birodalom és a Karoling Birodalom utódjaként.
78. Coat of arms of Bulgaria.svg
Az első dunai bolgár birodalom
680-1018 Boris I of Bulgaria.jpg
I. Borisz bolgár kán
0,7 Bulgaria Simeon I (893-927).svg
79. Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg
Osztrák–Magyar Monarchia
1867-1918 Franz Joseph, circa 1915.JPG
I. Ferenc József magyar király
0,67 Austria1914physical.jpg
80.
Nyugati Gót Birodalom
418-711 Theodoric I by Fabrizio Castello 1560 1617.jpg
I. Theuderich nyugati gót király
_
_%
Visigothic Kingdom.png
81. Umayyad Flag.svg
Córdobai Kalifátus
929-1031
II. Abd ar-Rahmán
0,6
0,4%
Califato de Córdoba - 1000.svg
82. Asafia flag of Hyderabad State.png
Nizám
1720-1948 NezamHaydarabad.jpg
Oszmán Ali Kán
0,6
0,4%
83. Nishan Sahib.svg
Szikh Birodalom
1799-1849 Mahraja-Ranjeet-Singh.png
Ranjit Singh (1970-1839)
0,56
0,37%
Sikh Empire.JPG
84. Osztrogót Királyság
493-553 Gesta Theodorici - Theodoric the Great (455-526).jpg
Theuderich keleti gót király
0,5
0,33%
Ostrogothic Kingdom.png
85. Gerae-tamga.png
Krími Tatár Kánság
1441-1783 Melek Kazsi Girai 0,4 Crimean Khanate 1600.gif
86. POL COA Piastowie.svg
Piast-dinasztia
960-1370 Władysław I Herman by Aleksander Lesser.PNG
I. Ulászló lengyel fejedelem
0,4
0,15%
2 (1003) 0,7%
87. Carthage standard.svg
Karthágó
i. e. 3. század
i. e. 814 - i. e. 146
Hannibal Barkasz
0,3 CarthageMapDe.png
88. Serbian Empire Flag.png
Szerb királyság
1346-1371 UrosV.jpg
V. István Uroš szerb cár
0,25 Dusanova Srbija200.jpg Dusanovo szerb királyság a szerb állam fejlődésének minden időbeli csúcsát jelenti.
89. Aztékok
1519
1300-1521 Moctezuma Mendoza.jpg
II. Moctezuma azték uralkodó
0,22 Aztecempirelocation.png 2,0 - 1502-ben Az azték birodalom megalakulásával Közép-Amerika lakossága robbanásszerűen 10 millió lakosról 15 milliós lakosra nőtt.
90. Íszín
i. e. 3. évezred - i. e. 10-9. század Bur-Szuén 0,2 Babilonia durante la dinastía Casitas Siglo XIII adC ES.svg i. e. 1130
91. Urartu
i. e. 9. század-i. e. 609 II. Rusza 0,2 mil.
0,134%
Urartu extension-hu.svg i. e. 800
92.
Ó-Asszír Birodalom
i. e. 3 évezred-i. e. 612 Sargon II and dignitary.jpg
II. Sarrukín asszír király
0,15
0,101%
Empire neo assyrien-hu.svg i. e. 1730 0,06

A legnagyobb birodalmak gazdasági szempontból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi listában a bruttó hazai termék főleg a modern kori, 18-20. századbeli birodalmak szerepelnek. Az értékek dollárban vannak megadva a dollár 1990-es értékén.

Bruttó hazai termék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Brit Birodalom - 918,7 milliárd $ (1938)
  2. Náci Németország - 375,6 milliárd $ (1938)
  3. Japán Birodalom - 260,7 milliárd $ (1938)
  4. Orosz Birodalom - 257,7 milliárd $ (1913)
  5. Csing-dinasztia - 241,3 milliárd $ (Ga GDP lecsökkent 1912-ben)
  6. Francia Gyarmati Birodalom - 234,1 milliárd $ (1938)
  7. Olasz Gyarmati Birodalom - 143,4 milliárd $ (1938)
  8. India - 134,9 milliárd $ (1870)
  9. Afsarid Perzsa Birodalom - 119,85 milliárd $ (1740)
  10. Osztrák–Magyar Monarchia - 100,5 milliárd $ (1913)[7]
  11. Mogul Birodalom - 90,8 milliárd $ (a GDP lecsökkent 1700-ban)
  12. Holland Gyarmati Birodalom - 60 milliárd $ (1900)
  13. Oszmán Birodalom - 26,4 milliárd $ (1913)</ref>
  14. Brazil Birodalom - 13,6 milliárd $ (1889)[7]
  15. Portugál Birodalom - 12,6 milliárd $ (1913)[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A személy, aki a birodalom vezetője volt akkor, amikor a birodalom elérte a legnagyobb területét
  2. Ferguson, Niall (2004). Empire, The rise and demise of the British world order and the lessons for global power. Basic Books. ISBN 0-465-02328-2.
  3. http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf s.222 Jonathan M. Adams, Thomas D. Hall and Peter Turchin (2006). "East-West Orientation of Historical Empires" (PDF). Journal of World-Systems Research (University of Connecticut) 12 (no. 2): 219-229.
  4. Turchin–Adams–Hall
  5. Peter Turchin, Thomas D. Hall and Jonathan M. Adams, "East-West Orientation of Historical Empires", Journal of World-Systems Research Vol. 12 (no. 2), pp. 219-229 (2006).
  6. ^ a b c Gordon (2005)
  7. ^ a b c Broadberry and Harrison (2005).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (angolul) Hempstone, Smith. Africa, Angry Young Giant. Whitefish: Kessinger Publishing, LLC, 664 pages. o (2007). ISBN 0-548-44300-9 
  • (angolul) Jonathan M. Adams, Thomas D. Hall and Peter Turchin (2004). East-West Orientation of Historical Empires. University of Connecticut.
  • (angolul) J. Beloch (1886), Die Bevölkerung der griechisch–römischen Welt, Duncker and Humblot, Leipzig.
  • (angolul) Jean-Noël Biraben (2003). "The rising numbers of humankind", Populations & Societies 394.
  • (angolul) Roger Boesche (2003). "Kautilya's Arthashastra on War and Diplomacy in Ancient India", The Journal of Military History 67 (p. 9–38).
  • (angolul) Stephen Broadberry and Mark Harrison (2005). The Economics of World War I. Cambridge University Press. ISBN 0-521-85212-9.
  • (angolul) Christopher Chase-Dunn, Alexis Álvarez, and Daniel Pasciuti (2002). Power and Size: Urbanization and Empire Formation in World-Systems Since the Bronze Age. University of California, Riverside.
  • (angolul) Ferguson, Niall. Colossus: The Price of America's Empire. Penguin (2004). ISBN 1-59420-013-0 
  • (angolul) Raymond W. Goldsmith (1984), "An estimate of the size and structure of the national product of the Early Roman Empire", Journal of the International Association for Research in Income and Wealth 30
  • (angolul) Bruce R. Gordon (2005). To Rule the Earth... (See Bibliography for sources used.)
  • (angolul) Mark Harrison (1998). The Economics of World War II: Six Great Powers in International Comparison.
  • (angolul) Angus Maddison (2001). The World Economy: Historical Statistics: A Millennial Perspective. Organisation for Economic Co-operation and Development(OECD), Paris.
  • (angolul) Angus Maddison (2006). The Contours of the World Economy 1-2030 AD. Oxford University Press.
  • (angolul) Colin McEvedy and Richard Jones (1978), "Atlas of World Population History", Facts on File (p. 342-351). New York.
  • (angolul) Sevket Pamuk (2005), "The Ottoman Empire in World War I". In Stephen Broadberry and Mark Harrison (2005), The Economics of World War I, p. 112-136. Cambridge University Press. ISBN 0-521-85212-9.
  • (angolul) Donald Quataert (2005). The Ottoman Empire, 1700-1922.
  • (angolul) Walter Scheidel (2005). The monetary systems of the Han and Roman empires. Stanford University.
  • (angolul) Walter Scheidel (2006). Imperial state formation in Rome and China. Stanford University.
  • (angolul) Carla M. Sinopoli (2003). The Political Economy of Craft Production: Crafting Empire in South India, C. 1350-1650.
  • (angolul) Ralph Thomlinson (1975), Demographic Problems, Controversy Over Population Control, Second Edition.
  • (angolul) Frances Wood (2006). China: The Three Emperors. Royal Academy.
  • (angolul) H. Yoon (1985). "An early Chinese idea of a dynamic environmental cycle", GeoJournal 10 (2), p. 211-212.
  • (angolul) K. A. Nilakanta Sastri.(1935)"The Cholas"" University of Madras.