A vagyon elleni bűncselekmények

A vagyon elleni bűncselekmények a legrégebbi és a legrégebben szankcionált bűncselekmények. Általánosan elmondható róluk, hogy az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt ezek képviselik (2004-ben 62,6%). Magyarországon lényegében a Csemegi-kódex óta változatlan a büntetendő tényállások köre, egyedül az 1945-1990 közötti időszakban volt némi módosulás, a tulajdonviszonyok megváltozása miatt. Ma a Büntető Törvénykönyv a XVIII. fejezetében rendeli ezeket büntetni.

Jellegzetes vonások

• Jogi tárgyuk általában a vagyoni jogosultságok közül kerül ki (tulajdonjog, kötelmi jogosultságból származó jogviszony, szerzői jog stb.)
• Kétféleképpen lehet őket csoportosítani: erőszakos vagy nem erőszakos vagyon elleni bűncselekmények.
• A hanyag kezelést és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését kivéve mindegyik bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.
• A leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekmény a lopás (2004-ben 53%), ez után jön a csalás (10%), majd a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (7,3%), és a rongálás (6,7%).

Tényállások

• Lopás (316.§.)
• Sikkasztás (317.§.)
• Csalás (318.§.)
• Hűtlen kezelés (319.§.)
• Hanyag kezelés (320.§.)
• Rablás (321.§.)
• Kifosztás (322.§.)
• Zsarolás (323.§.)
• Rongálás (324.§.)
• Jogtalan elsajátítás (325.§.)
• Orgazdaság (326.§.)
• Jármű önkényes elvétele (327.§.)
• Vásárlók megkárosítása (328.§.)
• Bitorlás (329.§.)
• Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (329/A.§.)
• Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (329/B.§.)
• Jogkezelési adat meghamisítása (329/C.§.)
• Iparjogvédelmi jogok megsértése (329/D.§.)
• Hitelsértés (330.§.)

Források

• Csemáné Váradi Erika - Görgényi Ilona - Gula József - Lévay Miklós - Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog. Különös rész, 2. kötet. CompLex Kiadó, 2006. ISBN 963-224-867-8

Külső hivatkozások

• A csalásról bővebben