A vad bolygó (rajzfilm)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vad bolygó
(La planète sauvage)
1973-as francia–csehszlovák animációs film
RendezőRené Laloux
ProducerSimon Damiani
Andre Valio-Cavaglione
AlapműOms en série
Műfaj
  • sci-fi film
  • irodalmi adaptáció
  • animációs film
  • arthouse science fiction film
ForgatókönyvíróRené Laloux
Roland Topor
Stefan Wul (regény)
ZeneAlain Goraguer
Operatőr
  • Dick Elliott
  • Boris Baromykin
VágóDick Elliott
Rich Harrison
DíszlettervezőRoland Topor
Gyártás
GyártóFilms Armorial
Service de la Recherche ORTF
Ceskoslovensky Filmexport
Ország Franciaország
Csehszlovákia
Nyelvfrancia
Játékidő72 perc
Forgalmazás
ForgalmazóFranciaország Argos Films
BemutatóFranciaország 1973. december 6.
1976. április 22. (magyar feliratos)
Díj(ak)1973-as cannes-i filmfesztivál - zsűri különdíja
További információk
SablonWikidataSegítség

A vad bolygó (francia címén La Planète sauvage, angol címén: Fantastic Planet) egy 1973-ban bemutatott sci-fi rajzfilm, René Laloux rendezésében. A film nemzetközi – francia és csehszlovák – koprodukció eredménye, amerikai forgalmazóval. Az 1973-as cannes-i filmfesztiválon[1] elnyerte a zsűri különdíját. A forgatókönyv – melyet 1974-ben Nebula-díjra jelöltek – Stefan Wul, francia író Oms en Série c. regényén alapul.

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

A film egy olyan alternatív jövőt ábrázol, amelyben az emberi lényeket „Om”-oknak nevezik (francia nyelven ez egy szójáték: hommes = emberek). A helyszín a „Draag”-ok bolygója, az „Ygam”, ahol a Draagok háziállatként tartják az Omokat (nyakörvvel). A Draagok egy idegen faj; formára emberszerűek, de nagyjából százszor nagyobbak náluk, a bőrük színe kék, uszonyszerű fülük van és hatalmas, kidülledő piros szemük. A Draagok ezen kívül sokkal tovább élnek, mint az emberi lények – egy hét számukra egy emberi évnek felel meg. Néhány Omot befognak háziállatnak; a többieket pedig, akik vadon élnek, bizonyos időközönként kiirtják. A Draagok barbár bánásmódja az Omokkal ironikus kontrasztban van magas műszaki és szellemi fejlettségükkel.

A történet azzal kezdődik, hogy egy nőstény Om rohan karján csecsemőjével, mintha üldöznék. Hirtelen egy hatalmas kéz nyúl felé és megakadályozza, hogy továbbhaladjon. A durva játék következtében végül az Om nő meghal. Egy fiatal, Tiwa nevű Draag lány „fogadja örökbe” az elárvult Om kisfiút, el is nevezi Terr-nek, és elkezdi betanítani háziállatnak, ami egy bevált gyakorlat a bolygójukon. A további történéseket Terr meséli el, aki felnő és kiokosodik Tiwa mellett. Terr megismeri a Draag kultúrát: a Draagok egyfolytában meditálnak és a tudatukat buborékokba zárva küldik szerte-széjjel a bolygón és azon túl. A testüket eltorzítják egy különös rituálé során, amit „Imaginációnak” neveznek; fajuk kollektív tudásához a „mentális indukciós készülékekkel” férnek hozzá, amit fejhallgatóként viselnek, ennek segítségével őrzik meg a tudást a jövő generációinak. Terr a nyakörvén keresztül képes fogni Tiwa fejhallgatóján kapott leckéit, így olyan tudásra tesz szert, mely kiemeli a többi házi-Om közül. Bár a bolygót sok fura lény lakja, a Draagok látszólag elszigetelten, békében élnek. Azonban a Draagok vezetői tanácsa, melynek Tiwa apja, Sinh Úr is a tagja, aggasztó esetekről tárgyal: a Terrára, azaz Földre tett látogatásuk óta, melynek során magukkal hozták az Omokat, egyre több meghibásodás éri gépeiket, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az Omok intelligensek és veszélyesek lehetnek.

Ahogy Tiwa felcseperedik, Terr megszökik gazdáitól, ellop egy fejhallgatót, majd csatlakozik egy vadonélő Om hordához. Bár eleinte bizalmatlanok a háziasított Ommal szemben, Terr beilleszkedik, és a fejhallgató segítségével a többi Om is megszerzi a Draag tudást.

Amikor a Draagok meg akarják fékezni a vadonélő Omok elszaporodását, amit ők „Om-talanításnak” neveznek, Terr értesít egy ellenséges Om törzset a veszélyről, amit ők nem akarnak elhinni. A tömegirtást túlélő Omok egy csapatba tömörülnek, és még egy Draagot is sikerül leteríteniük. Hazájukat otthagyván egy elhagyatott rakétatelepen rendezkednek be, amit tizenöt év múltán saját városukká alakítanak. Elsajátítják a Draagok űrtechnológiáját, hogy a Vad bolygóra, az Ygam lakatlannak hitt holdjára meneküljenek. A Draagok ez idő alatt új Om-talanító eszközöket fejlesztenek ki, melyekkel végérvényesen le akarnak számolni az emberekkel.

Terr és két csapat Om időben elmenekül, és a Vad bolygóra repülve felfedezik elnyomóik titkát: meditációjuk során a Draagok buborékjaikban óriási, fejtelen szobrokra csatlakoznak, és násztáncot járnak más galaxisokból származó idegen lényekkel. Ez adja meg nekik a fajfenntartáshoz szükséges energiát. Az Omok rakétáikkal tüzet nyitnak a táncoló szobrokra, megszakítva a Draagok meditációját. Sinh tanácsára béke létesül a két faj közt, hogy elkerüljék a kölcsönös pusztulást. Az Omok felszabadulnak, és egy új, mesterséges holdra telepszenek, mely a Terr nevet kapta.

Háttér[szerkesztés]

A film alapjául szolgáló, Oms en Série című sci-fi regényt a francia Stefan Wul (születési nevén Pierre Pairault) írta 1957-ben. 1967-ben René Laloux rendező megállapodott a prágai Jiří Trnka Stúdióval, ahol a film animációja készült. Csehszlovákiára azért esett a választás, mert ott több forrás állt rendelkezésre, mint Franciaországban, és a rajzfilm-készítés is elismertebb volt. A film látványvilágáért felelő Roland Topor művész, aki egyben társíró is volt, már a gyártás legelején letudta feladatait, ezért Laloux egyedüli franciaként dolgozott tovább a csehszlovák stábbal. A figurák papírkivágással készültek és stop-motion technikával mozgatták őket Josef Kábrt karaktertervező útmutatása szerint. A háttereket Josef Váňa tervezte.[2][3] A karakterek mozgása és kifejezésvilága minimális, ami az alacsonyan tartott költségvetés[2] mellett összefügg azzal is, hogy a cseh animációs művek a szereplőikre általában nem élő karakterekként, hanem inkább szimbólumokként tekintenek.[4]

1968-ban szüneteltették a munkákat, hogy pénzt gyűjtsenek Franciaországból. A Szovjetunió ugyanabban az évben szállta meg Csehszlovákiát, ezért félő volt, hogy a filmet betiltják szürreális hangulata és tartalma miatt. A cseh stúdió emberei majdnem eltávolították Laloux rendezőt, mert nem értettek egyet elképzeléseivel. Kábrt vezetése alatt át akarták írni a filmet, hogy nacionalistábbá tegyék üzenetét.[5] A projektet egy ideig ezért Franciaországban helyezték biztonságba, de az onnan befolyó pénz miatt végül továbbfolytatódhatott a munka a cseh stúdiónál, és négy évre rá elkészült a film.[2][3]

A vad bolygó először a '73-as Cannes-i filmfesztiválon került vetítésre, ahol bár nem nyert hivatalos díjat, a zsűri különdíjjal jutalmazta, a Trieszti Nemzetközi Tudományos Fantasztikus Filmfesztiválon pedig megkapta a nemzetközi zsűri díját. Elismerő kritikákat kapott és magas bevételt hozott, így Laloux megnyithatta saját stúdióját Angers-ben. A rendező legismertebb filmje lett.[2] A korai kritikák párhuzamot vontak a film üzenete és Csehszlovákia szovjet megszállása közt, de a kapcsolatot maga Stefan Wul cáfolta, mondván, a könyvét már jóval hamarabb megírta, és nem szánt bele konkrét politikai tartalmat.[6]

Az USA-ban a független horrorfilmjeiről ismert Roger Corman New World Pictures cége adta ki '73 decemberében, s egyedi animációja és politikai szatírája miatt azonnal kultuszfilmmé vált.[5]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fantastic Planet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. A fesztivál honlapja: [1] Archiválva 2011. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. a b c d Brooke, Michael: Fantastic Planet: Gambous Amalga (angol nyelven). The Criterion Collection, 2016. június 21. (Hozzáférés: 2017. június 23.)
  3. a b Czech Animation Classic Fantastic Planet (angol nyelven). TresBohemes, 2017. február 28. (Hozzáférés: 2017. június 23.)
  4. Andrew Osmond. 100 Animated Feature Films (angol nyelven). British Film Institute, 69-70. o. (2010). ISBN 1844573400 
  5. a b You Really Should Watch René Laloux’s ‘Fantastic Planet’ (angol nyelven). Geeks of Doom, 2014. május 12. (Hozzáférés: 2017. június 23.)
  6. ‘FANTASTIC PLANET’: SPELLBINDING IMAGES FROM THE FUTURISTIC 1973 MASTERPIECE (angol nyelven). Dangerous Minds, 2016. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. június 23.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]