A titánok bukása
| A titánok bukása | |
| Szerző | Ken Follett |
| Eredeti cím | Fall of Giants |
| Nyelv | magyar |
| Téma | első világháború, 1917-es októberi orosz forradalom, szüfrazsett-mozgalom |
| Műfaj | regény |
| Sorozat | Évszázad-trilógia |
| Előző | - |
| Következő | A megfagyott világ, 2012 |
| Kiadás | |
| Kiadó | Pac Macmillan |
| Kiadás dátuma | 2010. szeptember 28. |
| Magyar kiadó | Gabo Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 2010. szeptember 28. |
| Fordító | Bihari György, Sóvágó Katalin |
| Borítógrafika | Malum Stúdió, Szabó Vince |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 976 |
| ISBN | 978 963 689 430 6 |
A titánok bukása Ken Follett 2010-ben megjelent történelmi regénye, az Évszázad-trilógia 1. kötete, melyet a tervek szerint két másik követ. A könyv 2010. szeptember 28-án jelent meg, világszerte 16 kiadónál, több nyelven.[1]
A magyar fordítás elkészítése és a nyomdai munkálatok mintegy fél évet vettek igénybe. A 2. kötet megjelenése 2012-ben volt, míg a befejező rész 2014-re várható. A tervek szerint a soron következő részek a II. világháború végéig, illetve a hidegháború végéig folytatják a megkezdett történetet.[2]
Tartalomjegyzék |
Főszereplők [szerkesztés]
Amerikaiak [szerkesztés]
- Gus Dewar, fiatal amerikai diplomata, elnöki tanácsadó, katona
- Rosa Hellman Gus későbbi felesége, újságíró
- Woodrow Wilson amerikai elnök
- Josef Vyalov, Amerikában élő orosz emigráns, üzletember, illegális üzletbirodalom feje
Angolok és skótok [szerkesztés]
- Fitzherbert gróf, az aberoweni bánya tulajdonosa, angol főnemes
- Lady Maud Fitzherbert, a gróf húga, nőjogi aktivista
- Elizaveta / Bea hercegnő, a gróf felesége, orosz származású arisztokrata
Németek és osztrákok [szerkesztés]
- Walter von Ulrich, tehetséges német diplomata, főnemes, Lady Maud titkos férje
- Otto von Ulrich, régi vágású német diplomata, Walter apja, a császár bizalmasa
- Robert von Ulrich, Wlate unokatestvére, az osztrák császár bizalmasa
Oroszok [szerkesztés]
- Grigorij Peskov, orosz munkás, aki egyedül nevelte fel öccsét, Levet
- Lev Peskov, lovász, bajkeverő, bátyja pénzén Amerikába szökése után Vyalov lányát teherbe ejtve beházasodik a Vyalov-családba
- Lenin, az oroszországi forradalom után Svájcból hazatérő bolsevik vezér
Walesiek [szerkesztés]
- Ethel Williams, Fitzherbert gróf házvezetőnője, titkolt gyermekének anyja, nőjogi aktivista
- Billy Williams, Ethel öccse, bányász a gróf bányájában, katona
Cselekménye [szerkesztés]
A könyv cselekménye az 5 főszereplő család, a Dewarék, a Fitzherberték, a Williamsék, a von Ulrichék és a Peskovék életét mutatja be az 1911. júniusától 1924. januárjáig. A család tagjai között egyaránt akadnak főnemesek, gyári és más kétkezi munkások, gazdag iparmágnások és forradalmárok.
A könyveben végig vonulnak az első világháború, az 1917-es októberi orosz forradalom történései, illetve bemutatja a 20. századi női szüfrazsett-mozgalmat, melynek fő célja a nők szavazati jogának kiharcolása volt. A cselekvők egymásra hatása folyamatos, az családok tagjai különböző helyeken és időkben találkoznak egymással.
Idézetek [szerkesztés]
„Grigorij nem bírt másfelé nézni. Az apját nézte. Nem halt meg azonnal. Kinyitotta a száját, lélegezni próbált, vagy talán ordítani akart, de egyikre sem volt képes. Az arca kivörösödött, rángatta a gúzst, amellyel megkötözték. Ez mintha nagyon sokáig tartott volna. Az arca még jobban kivörösödött.
Azután a bőre elkékült, a mozgása gyengült. Végül nem mozdult többé.
Az anyjuk már nem sikoltozott, hanem zokogott.
A pap hangosan imádkozott, de a falusiak nem törődtek vele. Egyenként hátat fordítottak a három halottnak.
A herceg és a hercegnő visszamentek a hintóhoz, a kocsis pattintott az ostorával, és elhajtottak.”[3]
„Walter attól félt, hogy a zaj felkelti egy tiszt figyelmét. Törte a fejét, hogyan csöndesítse le a pálinkázó oroszokat, de elkésett.
- Mi folyik itt? - kérdezte egy erős, parancsoló hang. - Mit csináltok, emberek?
A tömeg kettévált, utat engedett egy nagydarab tisztnek, aki őrnagyi egyenruhát viselt. Az őrnagy ránézett Walterra, és megkérdezte:
- Maga meg ki az ördög?
Walter szíve összeszorult. A tisztnek kétségtelenül kötelessége letartóztatnia őt. A német hírszerzés tudta, hogy bánnak az oroszok a hadifoglyokkal. Az orosz fogság egyenlő volt a lassú éh- és fagyhalállal.”[3]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A kiadások helyei: Egyesül Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Brazília, Hollandia, Spanyolország, Németország, Dánia, Norvégia, Franciaország, Portugália, Svédország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária
- ↑ mult-kor.hu: A titánok bukása Magyarországon. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- ^ a b Forrás: Ken Follett: A Titánok bukása, Gabo Kiadó, 2010
