A titánok bukása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A titánok bukása
Szerző Ken Follett
Eredeti cím Fall of Giants
Nyelv magyar
Téma első világháború, 1917-es októberi orosz forradalom, szüfrazsett-mozgalom
Műfaj regény
Sorozat Évszázad-trilógia
Következő A megfagyott világ, 2012
Kiadás
Kiadó Pac Macmillan
Kiadás dátuma 2010. szeptember 28.
Magyar kiadó Gabo Kiadó
Magyar kiadás dátuma 2010. szeptember 28.
Fordító Bihari György, Sóvágó Katalin
Borítógrafika Malum Stúdió, Szabó Vince
Média típusa könyv
Oldalak száma 976
ISBN 978 963 689 430 6

A titánok bukása Ken Follett 2010-ben megjelent történelmi regénye, az Évszázad-trilógia 1. kötete, melyet a tervek szerint két másik követ. A könyv 2010. szeptember 28-án jelent meg, világszerte 16 kiadónál, több nyelven.[1]

A magyar fordítás elkészítése és a nyomdai munkálatok mintegy fél évet vettek igénybe. A 2. kötet megjelenése 2012-ben volt, míg a befejező rész 2014-re várható. A tervek szerint a soron következő részek a II. világháború végéig, illetve a hidegháború végéig folytatják a megkezdett történetet.[2]

Főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gus Dewar, fiatal amerikai diplomata, elnöki tanácsadó, katona
  • Rosa Hellman Gus későbbi felesége, újságíró
  • Woodrow Wilson amerikai elnök
  • Josef Vyalov, Amerikában élő orosz emigráns, üzletember, illegális üzletbirodalom feje

Angolok és skótok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fitzherbert gróf, az aberoweni bánya tulajdonosa, angol főnemes
  • Lady Maud Fitzherbert, a gróf húga, nőjogi aktivista
  • Elizaveta / Bea hercegnő, a gróf felesége, orosz származású arisztokrata

Németek és osztrákok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Walter von Ulrich, tehetséges német diplomata, főnemes, Lady Maud titkos férje
  • Otto von Ulrich, régi vágású német diplomata, Walter apja, a császár bizalmasa
  • Robert von Ulrich, Walter unokatestvére, az osztrák császár bizalmasa

Oroszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grigorij Peskov, orosz munkás, aki egyedül nevelte fel öccsét, Levet
  • Lev Peskov, lovász, bajkeverő, bátyja pénzén Amerikába szökése után Vyalov lányát teherbe ejtve beházasodik a Vyalov-családba
  • Lenin, az oroszországi forradalom után Svájcból hazatérő bolsevik vezér

Walesiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ethel Williams, Fitzherbert gróf házvezetőnője, titkolt gyermekének anyja, nőjogi aktivista
  • Billy Williams, Ethel öccse, bányász a gróf bányájában, katona

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv cselekménye az 5 főszereplő család, a Dewarék, a Fitzherberték, a Williamsék, a von Ulrichék és a Peskovék életét mutatja be az 1911. júniusától 1924. januárjáig. A család tagjai között egyaránt akadnak főnemesek, gyári és más kétkezi munkások, gazdag iparmágnások és forradalmárok.

A könyveben végig vonulnak az első világháború, az 1917-es októberi orosz forradalom történései, illetve bemutatja a 20. századi női szüfrazsett-mozgalmat, melynek fő célja a nők szavazati jogának kiharcolása volt. A cselekvők egymásra hatása folyamatos, az családok tagjai különböző helyeken és időkben találkoznak egymással.

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Grigorij nem bírt másfelé nézni. Az apját nézte. Nem halt meg azonnal. Kinyitotta a száját, lélegezni próbált, vagy talán ordítani akart, de egyikre sem volt képes. Az arca kivörösödött, rángatta a gúzst, amellyel megkötözték. Ez mintha nagyon sokáig tartott volna. Az arca még jobban kivörösödött.
Azután a bőre elkékült, a mozgása gyengült. Végül nem mozdult többé.
Az anyjuk már nem sikoltozott, hanem zokogott.
A pap hangosan imádkozott, de a falusiak nem törődtek vele. Egyenként hátat fordítottak a három halottnak.
A herceg és a hercegnő visszamentek a hintóhoz, a kocsis pattintott az ostorával, és elhajtottak.”[3]

„Walter attól félt, hogy a zaj felkelti egy tiszt figyelmét. Törte a fejét, hogyan csöndesítse le a pálinkázó oroszokat, de elkésett.
- Mi folyik itt? - kérdezte egy erős, parancsoló hang. - Mit csináltok, emberek?
A tömeg kettévált, utat engedett egy nagydarab tisztnek, aki őrnagyi egyenruhát viselt. Az őrnagy ránézett Walterra, és megkérdezte:
- Maga meg ki az ördög?
Walter szíve összeszorult. A tisztnek kétségtelenül kötelessége letartóztatnia őt. A német hírszerzés tudta, hogy bánnak az oroszok a hadifoglyokkal. Az orosz fogság egyenlő volt a lassú éh- és fagyhalállal.”[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A kiadások helyei: Egyesül Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Brazília, Hollandia, Spanyolország, Németország, Dánia, Norvégia, Franciaország, Portugália, Svédország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária
  2. mult-kor.hu: A titánok bukása Magyarországon. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
  3. ^ a b Forrás: Ken Follett: A Titánok bukása, Gabo Kiadó, 2010

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]